„Nezsider” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: vasútállomása |
|||
33. sor:
== Története ==
Eredetileg [[gyepü]]vidéki [[Besenyők|besenyő]] település, első említése [[1209]]-ből ''Villa Sumbotheil'' (Szombathely) néven, ami piactartási jogára utal. A valószínűleg fejlett települést a [[tatárjárás]] söpörte el, ezt követően [[németek|német]] telepesek népesítik be (1282-ben már újra él a falu, melyet ekkor már ''Neusiedel''-nek, azaz ''Újtelep''-nek hívnak), német lakosait egy [[1313]]-as oklevél mint vendégeket ''(hospites)'' említi. Ekkor már állt a település régi temploma is. [[1427]]-ben a szentgyörgyi és bazini grófok voltak az urai. [[1440]]-ben várában éjszakázott a menekülő [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] királyné a fiával [[V. László magyar király|Lászlóval]], akinek az apja [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] király volt. [[1517]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királytól vásártartási jogot kapott. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] borkiviteli joggal ruházta fel Nezsidert. A hódoltság idáig nem terjedt ki, de a község a végvári portyákat sűrűn megszenvedte, a Tábor-dombon működő őrállásból füstjelekkel figyelmeztettek a török veszélyre.
Birtokosai [[1600]]-ban [[Nádasdy László]], [[1644]]-ben [[Lippay Gábor]], 20 év múlva a [[Széchényi család]]. [[1679]]-ben [[Szécsényi György]] győri püspök a budai [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendházra hagyományozta a zálogjogot. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] hadai pusztították. [[1645]]-ben a pestisjárvány 544 áldozatot követelt a városban. [[1683]]-ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] bécsi hadjáratuk során elpusztították, sok polgárház mellett a plébániatemplom is leégett. Pálos kolostora [[1687]] és [[1786]] között működött. [[1708]]-ban a [[kurucok]] foglalták el, 200 katonát és polgárt gyilkoltak meg kegyetlenül. [[1809]]-ben a városnak [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] seregét kellett elszállásolnia és ellátnia. Az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]]sel Ausztriához került. ''Neusiedl am See'' az osztrák közigazgatásban nem sokkal az elcsatolás után, [[1926]]-ban [[város]]i rangot kapott.
Vályi András szerint ''" NIZSIDER. Neusiedl. Mező Város Moson Várm. földes Urai H. Eszterházy, M. Óvári Uradalom, és a’ Religiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Nyúlashoz 1/2, Pándorfhoz északnak 1, Vedényhez 1/2, Posonyhoz pedig 4 1/2 órányira a’ Fertő Partyán, hajdan a’ Magyar Királynéknak szállást is szolgáltatott, ’s Levéltárja nevezetes vala, míg a’ hadi viszontagság meg nem emésztette. A’ Sz. Pál Szerzetebéli Atyáknak 1680dik esztendő óta virágzott vala itten vólt Rezidentziájok, és hajdan erősségje is vólt. Vannak Országos, és héti vásárjai is, mellyekre a’ szomszéd Ausztriabéliek számosan meg jelennek, helyben Ispotállya van, hegyes, és követsek határja, többnyire szőlőkből áll, szántó földgye rozsot terem, mivel másra alkalmatlan, erdeje, és a’ Fertő partyán veteményes, és gyűmöltsös kertyei vagynak, legelőjök, ’s mezejek nem igen nagy, piatza helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||