„Zengő (hegy)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
|||
81. sor:
A hegyhez kötődő egyik ma is élő [[hosszúhetény]]i népszokás a [[húsvét]]i [[bárányles]]. A szokás történelmi magyarázata, hogy az [[első világháború]] idején orosz hadifogságba került helyiek megfogadták, hogy ha kiszabadulnak és hazakerülnek, hálából minden évben egyszer felzarándokolnak a Zengőre. Ha így volt, a fogadalmat tevők már mind meghaltak,<!--Ezt nem értem!--> utódaik mégis minden húsvét hajnalban megteszik az utat a hegy oldalában, az erdőben [[1850]] körül emelt kereszthez, amely a csúcstól mintegy háromszáz méterre, az északnyugati hegyoldalon áll. A helyiek „Bocz-kereszt” néven ismerik a helyet, a régebbi keresztet [[1918]]-ban felújíttató hadifogolyról, akinek leszármazottai és rokonai ma is Hosszúhetényben élnek.
A történet régi változata az, hogy húsvét éjjelén egy vándor – a helyi mese szerint az első betelepülő Bocz –, aki hosszúhetényi szerelméhez tartott, eltévedt a hóviharban. Már majdnem megfagyott, amikor megjelent neki Isten báránya és megmutatta neki az utat le a hegyről.<ref>[http://www.adata.hu/_Kozossegi_Adattar/esemeny.nsf/846be6231be9a6e5c1256f480015eb9b/b4573e6f81ea2ebdc125702e003f41c2/$FILE/ATTF0GST/Civilek%20a%20Zeng%C5%91%C3%A9rt%20Mozgalom.doc Hosszúhetényi beszélgetés Sebők Jánossal és Dr. Herbert Tamással]</ref><ref>[
A báránylesen csak férfiak vesznek részt.
91. sor:
A bárány mondáján kívül számos történet kapcsolódik a hegyhez. Az egyik szerint a pécsváradi vár altemploma alól ősi alagút indul, ami felnyúlik egészen a Zengővárig. A néphagyomány szerint az alagút sokszor adott menedéket bujdosóknak, legutóbb az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] üldözöttjeinek.[http://baranyatermeszetbarat.hu/mecseki-nepi-mondak]
A Zengő mondájaként ismert történet szerint minden évben egyszer, a [[virágvasárnap]]i mise idején megnyílik a hegy gyomra. A hegy felmorajlik, amit a bennrekedt kincskeresők kiabálása okoz, illetve azé a kincskereső asszonyé aki a hegy gyomrában felejtette a csecsemőjét és ettől megőrült. A monda szerint a hegynek tündére vagy szelleme is van. A morajlás után néhány napra a hagyomány szerint nagy szél, ítéletidő támad, amit csak a [[Püspökszentlászló]]n valamikor élt öreg [[remete (vallás)|remete]] harangja csillapíthat le.<ref>[
A Zengővárt Miklósvár néven is ismeri a helyi hagyomány, és hozzá valamint a közelben lévő [[Márévár]]hoz kötődik az előzőekben már leírt szomorú legenda.
| |||