„Gaál István (filmrendező)” változatai közötti eltérés

a
a (→‎További információk: {{nemzetközi katalógusok}})
Dokumentaristaként indult, ''Pályamunkások'' című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A [[Sára Sándor]] rendezte ''Cigányok'' operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.
 
[[Tisza]]i filmtanulmányai vezettek ''[[Sodrásban]]'' című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. [[Mészöly Miklós]] kisregényéből készült a ''Magasiskola'', amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a ''Holt vidék'' követett. [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, ''Orfeusz és Eurydiké'' című filmje [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További emlékezetes alkotása a ''Zöldár'', a ''Keresztelő'', a ''Peer Gynt'', az ''Örökségünk'', a ''Vámhatár'', a ''Krónika'', a ''Naponta két vonat'', a ''Legato'', a ''Haláltánc'', a ''Cserepek'', a ''Római szonáta'', az ''Isten teremtményei'', az ''Éjszaka'', a ''Gyökerek'' (Bartók-sorozat), a ''Rendhagyó párizsi leltár'' és a ''Keralai mozaikok''.
 
316 075

szerkesztés