„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életpályája: Elütések, nyelvtani javítások
28. sor:
Apja műhelyében volt lakatosinas, majd [[Bécs]]ben tanult, előbb rézmetszőként, majd [[1817]]-ben [[Fischer]] és [[Josef Klieber]] szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. [[1818]]-ban gyalog ment [[Róma|Rómába]], ahol hat évet töltött [[Bertel Thorvaldsen|Thorvaldsen]] műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy [[Leonardo da Vinci]] egyetlen hiteles szobra.
 
Az [[1818]]-ban készült [[Csokonai Vitéz Mihály]] mellszobrát és az [[1822]]-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. [[1824]]-ben hazatért. [[Kazinczy Ferenc]] lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet [[RuskicaRuszkica|Ruskicán]] talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott.
 
[[1840]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta.