Főmenü megnyitása

Módosítások

11 119 bájt törölve ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
{{Vezető infobox
| név=Dobi István
| kép= Dobi István 1948-06.jpg
| képméret=
| képaláírás= 1948-ban
 
| állam =A [[Második magyar köztársaság]]
| sorszám =3
| megnevezés =[[Magyarország kormányfőinek listája|miniszterelnöke]]
| terminus kezdete=[[1948]]. [[december 10.]]
| terminus vége=[[1949]]. [[augusztus 20.]]
| előd=[[Dinnyés Lajos]]
| utód=''nem volt''
 
| állam2 =A [[Magyar Népköztársaság]] minisztertanácsának
| sorszám2 =1
| megnevezés2 =[[Magyarország kormányfőinek listája|elnöke]]
| terminus kezdete2=[[1949]]. [[augusztus 20.]]
| terminus vége2=[[1952]]. [[augusztus 14.]]
| előd2=''nem volt''
| utód2=[[Rákosi Mátyás]]
 
| ország3= [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa]]
| sorszám3=3
| megnevezés3=elnöke
| terminus kezdete3= [[1952]]. [[augusztus 14.]]
| terminus vége3= [[1967]]. [[április 14.]]
| előd3=[[Rónai Sándor]]
| utód3=[[Losonczi Pál]]
 
| születési dátum=[[1898]]. [[december 31.]]
| születési hely=[[Komárom (Magyarország)|Szőny]]
| halálozási dátum=[[1968]]. [[november 24.]] {{életkor-holt|1898|12|31|1968|11|24}}
| halálozási hely=[[Budapest]]
| házastárs=
| párt=[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]]<br />[[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]
| elnök=
| alelnök=
| helyettes=
| választókerület=
| foglalkozás=
| vallás=
| aláírás=
| lábjegyzet=
|}}
 
'''Dobi István''' ([[Szőny]], [[1898]]. [[december 31.]] – [[Budapest]], [[1968]]. [[november 24.]]) [[Politika|politikus]], [[országgyűlési képviselő]], miniszter, [[miniszterelnök]], [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa]] elnöke.
 
== Életrajza ==
Szegényparaszti családból származott. Az elemi iskola hat osztályát végezte el, mielőtt 12 évesen munkát nem kényszerült vállalni. [[1916]]. áprilisában besorozták katonának, ahonnét [[1918]] tavaszán szerelt le. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt jelentkezett a magyar [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadseregbe]], akikkel a románok elleni, vesztes [[Tisza]]-menti csatában vett részt és esett fogságba. Ezután a románok internálták, csak [[1920]] februárjában szabadult a [[hajmáskér]]i táborból. Rövid időn belül behívták Horthy [[Nemzeti Hadsereg]]ébe, ahonnét novemberben szerelhetett le és térhetett haza szülőfalujába, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. 1921-től kezdve fokozatosan kapcsolódott be a [[munkásmozgalom]]ba, előbb belépett a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségébe, majd tagja lett a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]nak is. Még ebben az évben, mint világháborús veterán, két [[Hold (mértékegység)#Változatai|katasztrális hold]] földet kapott a Nagyatádi-féle földreform során, valamint sikerült elhelyezkednie a MÁV-nál is, kezdetben, mint pályafenntartási napszámos. Később a komáromi fűtőházban, végül pedig a Milch-féle fatelepen dolgozott, mielőtt 1931-ben munkanélkülivé vált volna. Innentől kezdve napszámból és alkalmi munkákból tartotta fenn magát és családját. Még 1921-ben nősült meg, három gyermeke született; Edit 1922-ben, István 1923-ban és Sándor 1925-ben. István fia még kicsi gyermekkorában, 1926-ban meghalt.
 
[[1930]]-ban az MSZDP [[szőny]]i alapszervezetének alapító-elnöke lett. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1935-ös választások|1935-ös választások]] során került kapcsolatba a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]tal, ahol az FKGP helyi jelöltje mellett korteskedett. [[1936]]-ban lépett át az FKGP-be, ahol a párt egyik vidéki szervezőtitkára, augusztus 20-án pedig az országos nagyválasztmány tagja, 1937-ben pedig a Földmunkás Tagozat elnöke lett. A pártban a [[Tildy Zoltán]]–[[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] vezette balszárnyhoz tartozott. A párt közbenjárására 1936-ban három éves megbízatást (munkát) kapott [[Komárom (Magyarország)|Komáromban]] a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1939-es választások|1939-es választások]]on pártja Komárom-Esztergom vármegyei területi listáján indult, de nem szerzett mandátumot. A kamarai munkája lejártával rövid ideig az almásfüzitői olajfinomítóban volt szakmunkás, majd kubikos lett. 1940-ben [[népfőiskola|népfőiskolát]] végzett.
 
A Magyar Parasztszövetség alapítója, 1941. szeptember 28-án a szövetség függetlenített országos szervezőtitkára, 1943-tól pedig a Fölmunkás szakosztály elnöke lett. Ekkoriban ismerkedett össze számos baloldali egyetemistával, újságíróval, a szövetség titkára, Iliás Ferenc révén pedig az illegális [[Magyarországi Kommunisták Pártja|Magyarországi Kommunisták Pártjával]] is.
 
[[Margarethe hadművelet|Magyarország német megszállását]] követően bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, de csakhamar behívták katonának. Egy [[munkaszolgálat]]os század mellett teljesített szolgálatot, itt is került hadifogságba, ahonnét 1945 júniusában térhetett haza.
 
=== A második világháború után ===
Még távollétében, [[1945]]. január 24-én beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. Augusztus 20-án az FKGP egyik alelnökévé, valamint a [[politikai bizottság]] és az országos intézőbizottság tagjává választották. Az [[Magyarországi országgyűlési választások#Történelem|1945-ös választások]]on a Fejér megyei pártlistáról jutott az Országgyűlésbe. Az alakuló [[Tildy-kormány]]ban, majd az azt váltó [[Nagy Ferenc-kormány]]ban előbb államminiszter lett [[1945]]. [[november 15.|november 15-e]] és [[1946]]. [[február 23.|február 23-a]] között, majd aznap földművelésügyi miniszterré nevezték ki. Ezt a tisztségét [[november 30.|november 30-áig]] látta el, majd [[december 18.|december 18-ától]] újra államminiszter lett egészen [[1947]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-éig]]. Közben a Kisgazdapárt vezetőinek „[[szalámitaktika|leszalámizása]]” következtében a párton belül egyre fontosabb pozíciókat szerzett. Előbb alelnök, majd [[1947]]. [[június 1.|június 1-jén]] a párt elnöke lett. Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás|1947-es („kékcédulás”) választásokon]] újfent mandátumot szerzett. A [[Dinnyés-kormány]]ban [[1948]]. április 16-ától december 10-éig újfent földművelődésügyi miniszter volt. 1948-ban [[Kossuth-érdemrend]]del (első osztály) tüntették ki.
 
A kommunistákkal való nyílt együttműködését az {{ÚML}} így foglalja össze: „''…a Kisgazdapárt jobboldali vezetőinek leleplezése után, őt választották a párt elnökének. Vezetése alatt tisztították meg a Kisgazdapártot a reakciós elemektől és állították a [[Magyar Függetlenségi Népfront|népfronton]] belül a [[népi demokrácia]] építésének szolgálatába.''”
 
=== Miniszterelnökből a minisztertanács elnöke ===
{{Bővebben|Dobi-kormány}}
[[Dinnyés Lajos]] 1948. december 10-ei lemondását követően Dobi István lett Magyarország miniszterelnöke. [[Dobi-kormány|Kormánya]] működése alatt fejeződött be és vált véglegessé (legalábbis négy évtizedre) a kommunista hatalomátvétel.
 
1949. május 15-én tartották meg az első egypártrendszerű országgyűlési választást, melyen csak a [[Magyar Függetlenségi Népfront]]ba „tömörült”, a kommunistákkal együttműködő koalíciós pártok és pártonkívüliek közös listájára lehetett szavazni. Az új [[Országgyűlés]] [[1949]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] fogadta el Magyarország első tételes írott [[A Magyar Népköztársaság alkotmánya|alkotmányát]]. Ennek alapján Magyarország államformája [[népköztársaság]] lett, az államszervezetet teljes egészében átalakították szovjet mintára.
 
Az ekkoriban zajló politikai koncepciós perek a kormány egyes tagjait is elérték. [[Rajk László]]t (1949-ben), [[Ries István]]t (1950-ben) és [[Marosán György]]öt (1950-ben) is hivatalban lévő miniszterként tartóztatták le. Rajkot halálra ítélték és kivégezték, Riest még a pere előtt agyonverték a börtönben, míg Marosán halálos ítéletét [[kegyelem]]mel életfogytiglani börtönre változtatták. [[Zöld Sándor]]t is hivatalban lévő belügyminiszterként találták holtan otthonában családjával együtt 1951. április 20-án, miután előző nap Rákosi Mátyás élesen bírálta az ő és tárcája tevékenységét. Szintén ezen a napon tartóztatták le a hivatalban lévő külügyminisztert, [[Kállai Gyula|Kállai Gyulát]], valamint a Dobi-kormány korábbi belügyminiszterét, [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t is.
 
Szintén 1950-ben tartóztatták le az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] elnökét (azaz Magyarország államfőjét), [[Szakasits Árpád]]ot is.
 
Dobi Istvánt [[1952]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] mentették fel a minisztertanács elnökének tisztségéből, amikor megválasztották az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] elnökévé.
 
=== Az Elnöki Tanács elnöke ===
[[Fájl:Dobi István szolgálati villája Budapest Karap utca 11 SNC01898.jpg|bélyegkép|250px|<center>Egykori szolgálati villája<br />[[Budapest XII. kerülete|Budapest, XII. kerület, Karap utca 11.]]]]
 
Tagja volt [[1954]]-től [[1968]]-ig a [[Hazafias Népfront]] Országos Tanácsának, valamint [[1955]]–[[1965|65]] között a [[Termelőszövetkezeti Tanács]]nak. 1967. április 14-én vonult nyugdíjba. [[1968]]-ban megválasztották a frissen alakult [[Országos Szövetkezeti Tanács]] elnökévé. Egyre súlyosbodó betegsége következtében végül [[1968]]. [[november 24.|november 24-én]] halt meg.
 
== Források ==
* [http://www.polhist.hu/index.php?option=com_phlev&controller=rep&fond_id=238&Itemid=68 Dobi István iratai], Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 769. f.
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC03014/03378.htm Életrajza] a Magyar életrajzi lexikonban
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t091.htm Életrajza] In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005, ISBN 963-03-3856-4
 
{{Magyar miniszterelnök
|előző=[[Dinnyés Lajos]]
|következő=[[Rákosi Mátyás]]
|évek=1948–1952
}}
{{A Magyar Népköztársaság elnöke (1949–1956)
|előző=[[Rónai Sándor]]
|következő=[[Losonczi Pál]]
|évek=1952–1967
}}
 
{{elnökök}}
{{Magyarország kormányfői}}
{{Magyarország földművelésügyi miniszterei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei]]
[[Kategória:A Hazafias Népfront tisztviselői]]
[[Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Az FKGP korábbi tagjai]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (FKGP)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]]
[[Kategória:Magyarország miniszterelnökei]]
[[Kategória:A Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai]]
[[Kategória:1898-ban született személyek]]
[[Kategória:1968-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökei]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökei]]
[[Kategória:Szőnyiek]]
93 575

szerkesztés