„Burgundi Hercegség” változatai közötti eltérés

1361-ben [[I. Fülöp burgundi herceg|I. Fülöp herceg]] fiúutód nélkül halt meg és a hercegség a legközelebbi rokonra, [[II. János francia király]]ra szállt. 1363-ban János saját fiát nevezte ki a burgundi hercegi trónra [[II. Fülöp burgundi herceg|II. Fülöp]] néven, aki az első Valois-herceg volt. Fülöp kinevezésével a hercegség befolyása és tekintélye villámgyors fejlődésnek indult, amit az északi irányú területi terjeszkedés, valamint a [[Flamand grófság]] örökösnőjével kötött házasság is segített. A dinasztikus házasság révén Fülöp lett Flandria, [[Artois-i Grófság|Artois]], [[Nevers Grófság|Nevers]] és Burgundia grófságok ura, illetve halála után pár héttel özvegye megörökölte [[Brabanti Hercegség|Brabant]] és [[Limburgi Hercegség|Limburg]] hercegségeket is. 1433-ban a hercegnek sikerült megszerezni [[Hainaut-i Grófság|Hainaut]], [[Holland]], [[Friesland]] és [[Zeeland]] grófságokat, és 1472-ben [[Geldern]] hercegségét is. Az utolsó [[Valois-ház]]beli burgundi herceg, [[Károly burgundi herceg|Merész Károly]] viszont fiúörökös nélkül halt meg 1477-ben, és a hercegi címet veje, a későbbi [[I. Miksa német-római császár]] és leszármazottai, a [[Habsburg-ház]] örökölte. A francia királyok ezt nem fogadták el, csak időlegesnek szánt békemegállapodásokban kötöttek átmeneti kompromisszumokat, így pl. [[a cambrai-i liga háborúi]] után az [[1516]]-ös [[noyoni békeszerződés]]ben [[I. Ferenc francia király]] csak úgy ismerte el Burgundiát spanyolnak, hogy cserébe [[V. Károly német-római császár|I. Károly spanyol király]], Burgundia hercege, Miksa császár unokája a [[Milánói Hercegség]]et franciának ismerte el. Az [[itáliai háborúk]] során 1521–1559 között több Habsburg–Valois háborút is vívtak Burgundia birtokáért, és a 16. sz. közepére a volt burgundi területek nagy részét a francia koronához csatolták.

 

 

* [[Burgundia hercege|A burgundi hercegek listája]]

* [[Burgundiai-ház]]

 

{{DEFAULTSORT:Burgundihercegseg}}