„I. János jeruzsálemi király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
60. sor:
| házastárs =1. [[I. Mária jeruzsálemi királynő|I. (Montferrati) Mária]] [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi királynő]] (1192–1212)
| házastárs2 =2. [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] örmény királyi hercegnő (1195 után–1220)
| házastárs3 =3. [[Kasztíliai Berengária
| házastárs4 =
| gyermekei =''1. feleségétől:''<br>1. [[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabella Jolán]] (1212–1228)<br>''2. feleségétől:''<br>2. [[Brienne-i János jeruzsálemi királyi herceg|János]] (1216–1220)<br>''3. feleségétől:''<br>3. [[Brienne-i Mária konstantinápolyi latin császárné|Mária]] (1225–1275)<br>4. [[Brienne-i Alfonz eu-i gróf|Alfonz]] (–1270)<br>5. [[Brienne-i Lajos, Beaumont-en-Maine algrófja|Lajos]] (–1297), <br>6. [[Brienne-i János konstantinápolyi latin császári herceg|János]] (–1296)
73. sor:
Brienne-i János, [[II. Erhard brienne-i gróf]] másodszülött fia harmincas évei végén került a történelem porondjára. Eredetileg egyházi pályára szánták, ám őt jobban vonzotta a [[lovag]]i lét, és negyvenévnyi lovagi torna alatt jelentős hírnévre tett szert. [[1208]]-ban a [[Szentföld]]ről kérés érkezett [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágosthoz]], hogy jelölje ki egyik nemesurát a [[Jeruzsálemi Királyság]] örökösnőjének, Máriának férjéül, és a király Jánost választotta, ígérve, hogy támogatja majd [[jeruzsálem]]i uralkodásában. [[1210]]-ben létre is jött a frigy, János pedig Mária révén uralkodhatott a jeruzsálemi [[keresztes államok|keresztes államon]]. Itt [[1211]]-ben hatéves fegyverszünetet kötött a [[Ikóniumi Szultánság|szeldzsuk]] szultánnál.
[[1212]]-ben elhunyt felesége, aki egy leányt ([[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabella Jolán]]) hagyott maga után. János hamarosan újra nősült, arája az [[örmények|örmény]] Stefánia hercegnő volt. Az [[keresztes háborúk|ötödik keresztes hadjáratban]] ([[1218]]–[[1221]]) sajnálatos módon háttérbe szorította őt a [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[legátus]], és tanácsa ellenére nem kötötte meg a [[Damietta|Damiettánál]] vívott győztes csata után a szultán által felajánlott kedvező békét, így a hadjárat elbukott. Ezután a király nyugatra indult, hogy segítséget kerítsen. [[1223]]-ban találkozott [[III. Honoriusz pápa|III. Honoriusz]] pápával és [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császárral, aki eljegyezte lányát, a királyság örökösét, [[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabellát]]. [[Olaszország történelme|Itália]] után [[Franciaország]]ba és [[Anglia|Angliába]] utazott, ám nem kapott támogatást. Később [[Santiago de Compostela|Santiago de Compostelába]] zarándokolt, ahol elvette új feleségét, [[
== A Latin Császárság ura==
84. sor:
*2. feleségétől, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] ([[1195]] után–[[1220]]) örmény királyi hercegnőtől, [[I. Leó örmény király]] lányától, [[1219]]–[[1220]], örmény trónkövetelőtől, 1 fiú
**[[Brienne-i János jeruzsálemi királyi herceg|János]] ([[1216]]–[[1220]]) jeruzsálemi királyi herceg
*3. feleségétől, [[Kasztíliai Berengária
**[[Brienne-i Mária konstantinápolyi latin császárné|Mária]] ([[1225]]–[[1275]]), férje [[II. Baldvin konstantinápolyi latin császár|II. Baldvin]] ([[1218]]–[[1273]]) [[Konstantinápolyi Latin Császárság|konstantinápolyi latin császár]], 2 fiú, többek között:
***[[I. Fülöp címzetes konstantinápolyi latin császár|Courtenay Fülöp]] ([[1243]]–[[1283]]) címzetes [[Konstantinápolyi Latin Császárság|konstantinápolyi latin császár]]
| |||