Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Az aradi Kölcsey Egyesület ==
 
=== Története 1918 előtt ===
 
Aradon 1881-ben alapított s hivatalosan 1882. január 22-én alakult közművelődési egyesület. Az [[első világháború]] végéig [[Tabajdy Károly]], [[Varjassy Árpád]], majd [[Dálnoky Lajos|Dálnoky Nagy Lajos]] volt az elnöke, első titkára [[Márki Sándor]] történész. A Kölcsey Egyesület 1888-ban külön bizottságot alakított az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), [[obeliszk]]kel jelölték meg a kivégzések helyét.
 
Az [[első világháború]] előtt a Kölcsey Egyesület iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket s a [[Mikszáth Kálmán|Mikszáth]]-alapból aradi írók műveit jutalmazta.
 
=== Története 1918 után ===
 
1919-ben indult és két évfolyamot ért meg az egyesület ''[[Szezon (folyóirat)|Szezon]]'' c. irodalmi lapja [[Kócsy Jenő]] és [[Boda Andor]] szerkesztésében. Az elnöki tisztséget 1928-ig [[Boross Lajos]], utána [[Krenner Miklós]] és [[Fischer Aladár]], 1943-tól [[Olosz Lajos]] viselte.
 
== Jeles tagjai ==
 
*[[Kövér Erzsébet]]
*[[Návrádi Ágoston]]
*[[Szöllősi Zsigmond]]
*[[Záray Jenő]]
 
=== Irodalom ===
 
*Lendvay Ferenc-Gellér János: A százéves Arad. 1834-1934. Arad. é.n.
*Ficzay Dénes: A Kölcsey Egyesület évszázada. Művelődés 1981/12.
 
== A nagykárolyi Kölcsey Egyesület ==
 
[[Nagykároly]]ban 1897 őszén alakult meg a Kölcsey Egyesület, s megszűnt a [[Második világháború|II. világháború]] alatt.
 
=== Története ===
 
Első elnöke [[Falussy Árpád]] főispán, alelnöke [[Cseh Lajos]] plébános. Műsorok, ünnepségek rendezése mellett gondot fordított a helyi kulturális hagyományok ápolására. Felállította a városban [[Kölcsey Ferenc]] és [[Kossuth Lajos]] [[szobor|szobrát]] (mindkettő [[Kallós Ede]] alkotása), és 1899-ben, [[Petőfi Sándor|Petőfi]] halálának félszázados évfordulóján márványtáblával örökítette meg az Arany Szarvas és Arany Csillag fogadók falán nagykárolyi látogatásainak emlékét.
1920 után Komáromi Lajos nyomdász, a [[Nagykároly és Vidéke]] szerkesztője élesztette fel egy újabb évtizedre a Kölcsey Egyesület munkáját, megrendezve [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] és a fiatal székely írók nagykárolyi fellépését (1928). Az egyesület tevékenysége az [[1920-as évek]] végétől a közöny és a hatóságok akadékoskodásai miatt ellanyhult, csak 1940 után került sor néhány figyelemreméltó rendezvényre, így [[Sík Sándor]]t látták vendégül (1942). Elnök a két világháború között [[Lestyán Ödön]] ügyvéd. Tényleges munka azonban már nem folyt, a Kölcsey Egyesület felélesztésére a [[Második világháború|II. világháború]] óta még csak kísérlet sem történt.
 
== Jegyzetek és forrásokForrások ==
{{források}}
*{{RMIL|3}}
 
=== KapcsolódóTovábbi információk ===
*Lendvay Ferenc-Gellér János: A százéves Arad. 1834-1934. Arad. é.n.
 
*Ficzay Dénes: A Kölcsey Egyesület évszázada. Művelődés 1981/12.
*[[Jakab Ödön (költő)|Jakab Ödön]]nek a nagykárolyi Kossuth-szobor felavatásakor mondott beszédét közölte a Kisfaludy Társaság Évlapjai. Budapest, 1900/32.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
*[[Kölcsey Ferenc]]
*[[Magyarország himnusza]]
*[[Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben]]
*[[IrodalmiRomániai társaság (Románia)|Magyarmagyar irodalmi társaságok Romániában]]
*[[Nagykároly magyar irodalmi élete]]