Főmenü megnyitása

Kölcsey Egyesület néven irodalmi, történelmi egyesület működött Aradon (1881-1948, 1989-) és Nagykárolyban (1891-1942).

Az aradi Kölcsey EgyesületSzerkesztés

Aradon 1881-ben alapított s hivatalosan 1882. január 22-én alakult közművelődési egyesület. Az első világháború végéig Tabajdy Károly, Varjassy Árpád, majd Dálnoky Nagy Lajos volt az elnöke, első titkára Márki Sándor történész. A Kölcsey Egyesület 1888-ban külön bizottságot alakított az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), obeliszkkel jelölték meg a kivégzések helyét.

Az első világháború előtt a Kölcsey Egyesület iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket s a Mikszáth-alapból aradi írók műveit jutalmazta.

1919-ben indult és két évfolyamot ért meg az egyesület Szezon c. irodalmi lapja Kócsy Jenő és Boda Andor szerkesztésében. Az elnöki tisztséget 1928-ig Boross Lajos, utána Krenner Miklós és Fischer Aladár, 1943-tól Olosz Lajos viselte.

A két világháború között rendezett előadássorozatokon, felolvasó délutánokon és előadóesteken a helyi és erdélyi irodalom jelesei léptek fel, így Berde Mária, Fekete Tivadar, Gáldi László, Horváth Imre, Krenner Miklós, Nagy Dániel, Raffy Ádám, Szántó György, Tabéry Géza, Tamási Áron.

Megemlékeztek az egyetemes és a magyar irodalom kiváló alkotóinak évfordulóiról, a helyi irodalom támogatására pályázatokat írtak ki, s 1921-től közös tárlatokon rendszeresen bemutatták az aradi képzőművészek, így Balla Béla, Balla Frigyes, Hajós Imre, Nagy Oszkár, Pataky Sándor, Sima Dezső, Wolf Károly munkáit. Az egyesület 1931. november 15-én ünnepelte meg fennállásának félszázados évfordulóját.

A Kölcsey Egyesület az anyák számára orvosi, az ifjúságnak Életiskola c. alatt tájékoztató tanfolyamokat nyitott, s a Blédy Géza szerkesztésében, Olosz Lajos, Berthe Nándor és Puhala Sándor segédletével elindított fecskés könyvek kiadásával hozzájárult a magyar műveltség fenntartásához az Antonescu-rendszer éveiben (1943-44). Utolsó titkára Ficzay Dénes, egészen a Kölcsey Egyesület feloszlatásáig (1948).

Az 1989-es fordulat után Pávai Gyula tanár elnökletével újjáalakult, megrendezte az 1990. március 15-i ünnepségeket, nyelviskolákat nyitott, ifjúsági és kamaraszínházat szervezett, újraindította a Havi Szemle c. kulturális folyóiratot, mely 1991-től a Jelen c. napilap mellékleteként jelenik meg.

Jeles tagjaiSzerkesztés

A nagykárolyi Kölcsey EgyesületSzerkesztés

 
Falussy Árpád

Nagykárolyban 1897 őszén alakult meg a Kölcsey Egyesület, s megszűnt a II. világháború alatt.

Első elnöke Falussy Árpád főispán, alelnöke Cseh Lajos plébános. Műsorok, ünnepségek rendezése mellett gondot fordított a helyi kulturális hagyományok ápolására. Felállította a városban Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos szobrát (mindkettő Kallós Ede alkotása), és 1899-ben, Petőfi halálának félszázados évfordulóján márványtáblával örökítette meg az Arany Szarvas és Arany Csillag fogadók falán nagykárolyi látogatásainak emlékét.

Ugyancsak a Kölcsey Egyesület kezdeményezte a piarista rendház falán Révai Miklós nyelvtudós és a "branyiszkói hős", Erdősi Imre emléktáblájának elhelyezését. A vármegyeháza épületében Kölcsey-emlékszobát rendeztek be. Ebben az időszakban a Kölcsey Egyesület lelke Kovács Dezső műfordító-tanár és Poór János.

1920 után Komáromi Lajos nyomdász, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője élesztette fel egy újabb évtizedre a Kölcsey Egyesület munkáját, megrendezve Benedek Elek és a fiatal székely írók nagykárolyi fellépését (1928). Az egyesület tevékenysége az 1920-as évek végétől a közöny és a hatóságok akadékoskodásai miatt ellanyhult, csak 1940 után került sor néhány figyelemreméltó rendezvényre, így Sík Sándort látták vendégül (1942). Elnök a két világháború között Lestyán Ödön ügyvéd. Tényleges munka azonban már nem folyt, a Kölcsey Egyesület felélesztésére a II. világháború óta még csak kísérlet sem történt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lendvay Ferenc-Gellér János: A százéves Arad. 1834-1934. Arad. é.n.
  • Ficzay Dénes: A Kölcsey Egyesület évszázada. Művelődés 1981/12.
  • Jakab Ödönnek a nagykárolyi Kossuth-szobor felavatásakor mondott beszédét közölte a Kisfaludy Társaság Évlapjai. Budapest, 1900/32.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés