„Vághosszúfalu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
|terület = 9,07
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc
|szélességi ívmásodperc
|hosszúsági fok = 17
|hosszúsági ívperc
|hosszúsági ívmásodperc
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.dlhanadvahom.sk
37. sor:
== Története ==
A község területén a korai [[bronzkor]]ban a [[nagyrévi kultúra]] települése állt, a [[római kor]]ban [[
Vághosszúfalut [[1113]]-ban a [[Zoborhegyi apátság|zoborhegyi bencés apátság]] birtokainak határleírásában ''"Zomboe"'' néven említik először.
Vályi András szerint ''"HOSSZÚFALU. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Vetse, és Sellye mellett a’ Nyitrai járásban, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Királyfalváéhoz."''
Fényes Elek szerint ''"
Nyitra vármegye monográfiája szerint ''"Hosszúfalu, magyar falu a Vág bal partján, 1001 r. kath. vallásu lakossal. Postája Vág-Vecse, táviró- és vasúti állomása Tornócz. Kath. temploma 1800-ban épült. Kegyura a séllyei m. kir. közalapitvány. E község 1518-ban a turóczi prépostság birtoka volt."''
[[1910]]-ben 949, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Vágsellyei járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között újra Magyarország része volt.
51. sor:
Testvérfalunak számít a Vág másik oldalán fekvő [[Vágkirályfa]]. A két falu lakossága sokszor keveredett, ettől függetlenül mindkét falu lakosságában elterjedtek vicces, gyalázó szólások a szomszédról. Például: 'Királyfárú még a macska se jó!'.
A lakosság vagy az elöljárók nevében kiadott leveleket a falu pecsétjével hitelesítették. Hosszúfalu legrégibb pecsétnyomója 1733-ból származik. E pecsét képét ekevas és csoroszlya alkotja. A 18. századból még további két pecsétnyomót ismerünk. Pecsétképünk – némi grafikai eltéréstől eltekintve – azonosak a legrégebbivel, ami a falu mezőgazdasági
A falu újságja a [[Rikkancs]].
|