„Máramarossziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
| címer=ROU_MM_Sighetu_Marmatiei_CoA.png
| történelmi régió= Partium
| fejlesztési régió = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
| megye= Máramaros
| rang= megyei jogú város
53. sor:
A piaristák által nyitott gimnázium, valamint az egykori városi iskolából kialakult református kollégium az egész megye vezető oktatási intézményeinek számítottak.
 
[[1918]]-ig, majd [[1940]]-től [[1944]]-ig újra Magyarország része, [[Máramaros vármegye]] székhelye (nem volt része az [[1939]]-ben felállított [[Máramarosi közigazgatási kirendeltség]]nek). A városba a [[második bécsi döntés]]t követően, 1940. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] vonult be a honvédség; a bevonulás előtt felfegyverzett román polgári személyek és katonák raboltak és erőszakoskodtak.<ref>{{opcit |név=Ablonczy |év=2011 |oldal=54, 59 }}</ref> Máramarossziget volt az első visszatért észak-erdélyi város, lévén a Tisza túlpartja 1918 óta újra Magyarországhoz tartozott, így a határ mentén felsorakozott honvédcsapatok itt kezdték meg az átkelést az erdélyi bevonulás első napján.
[[1944]]. [[október 17.|október 17-én]] szovjet kézre került.
 
71. sor:
Trianon után a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik benne.<ref>http://bagyinszki.eu/archives/2283 Ismertető, szép képekkel a Kultúrpalotáról</ref>
* A város főterén ma is látható egykori ''Vigadó'' ([[1889]]-ben épült [[Gerster Kálmán]] építész tervei alapján). Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely egységes terv alapján, kőből épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy, tornyocskákkal ellátott álkupola és a nagy főtorony uralja.
* A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található ''Piarista főgimnázium''. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A [[Piaristákpiaristák|piarista]] kollégiumot [[III. Károly magyar király|III. Károly]] alapította „a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére”. Korszerű épülete szintén [[1911]]–[[1912]]-ben épült [[Baumgarten Sándor]] építész tervei alapján, a kivitelező cég is a "Fuchs és társa" volt.<ref>[http://magyarkurir.hu/?m_op=view&id=19606 A piaristák Erdélyben]</ref>
* Máramarosszigeten ma már csak egy ''[[zsinagóga]]'' áll az egykori hatból. Az [[1902]]-ben épült [[Szefárdok|szefárd]] stílusú egyházi épületet raktárként használták a [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]] által vezetett [[Kommunizmus|kommunista]] Romániában.
* A városban a [[zsidók|zsidó]] közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox [[zsinagóga]] helyén ma ''[[Holokauszt]]-emlékmű'' áll.
105. sor:
* [[1912]]. [[április 29.|április 29-én]] [[Árokszállásy Zoltán]] biológus, író, pedagógus
* [[1914]]. [[november 1.|november 1-jén]] [[Teitelbaum Mózes (szatmári rebbe)|Teitelbaum Mózes]] [[főrabbi]], [[szigeti rebbe]], későbbi (második) [[szatmári rebbe]]
* [[1922]]. [[június 6.|június 6-án]] [[Vágó Béla (történész)|Vágó Béla]] történész.
* [[1928]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] [[Elie Wiesel]] [[Nobel-díj]]as író
* [[1930]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] [[Makkay Ferenc]] vegyész, a kémiai tudományok doktora, egyetemi oktató.
* [[1936]]. [[március 5.|március 5-én]] [[Zahoránszky Ibolya]] újságíró, szerkesztő, közművelődés­-szervező.
* [[1961]]. [[május 8.|május 8-án]] [[Béres István]] romániai magyar politikus, képviselő
 
=== Itt élt ===
122. sor:
 
== Források ==
* '''Ablonczy (2011):''' {{cite book |author=[[Ablonczy Balázs]] |title=A visszatért Erdély 1940–1944 |accessdate=20111226 |year=2011 |publisher=Jaffa Kiadó |location=Budapest |language=magyar |id=ISBN 978 963 9971 60 8 }}
 
== További információk ==