„Nagykolos” változatai közötti eltérés

Apátkolost, más néven Kolos-Hradistyét [[1230]]-ban említik először, de sokkal korábbi alapítású. [[1244]]-ben ''"Clus"'', [[1295]]-ben ''"Kolos"'', [[1327]]-ben ''"Colos, Clus"'' néven szerepel a korabeli forrásokban. A falu a kolosi apátsági uradalomhoz tartozott. A kolosi bencés apátságot [[1074]] és [[1077]] között alapították és [[1562]]-ig állt fenn. A hagyomány szerint [[I. László magyar király|Szent László]] király alapította. [[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék is említi, apátja 10 márka jövedelem után adózott. A [[16. század]] elejére a monostor veszélybe került, mert apátja Rómában személyesen kérte a pápát az apátság védelmére. [[II. Gyula pápa]] [[1507]]-ben a [[garamszentbenedek]]i apátság védelme alá rendelte. Az apátság sorsa a század közepe táján pecsételődött meg. [[1547]]-ben a Podmaniczkyek foglalták el és várépítésbe kezdtek. [[1553]]-ban 3 portája adózott. [[1559]]-ben már csak a templomot említik. Az apátság birtokai előbb a [[domonkosok|domonkos rend]]re szálltak, majd [[1615]]-től a [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kapták meg. [[1715]]-ben 54 háza volt. [[1755]]-ban 455 lelket számláltak a községben. [[1828]]-ban 62 házában 434 lakos élt. [[1850]] előtt morvák telepedtek le községben. A falu lakói főként földművesek, szőlészek, kádárok voltak. Asztalosüzem is működött a településen.