„Az olajkirály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Történet: - kékítés
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
| képszél =
| képaláírás = Az olajkirály<br>(az I. kötet könyvborítója)<br>Duna International Könyvkiadó, 2012
| szerző = [[Karl May]]<br>[[Fájl:KarlMay Raupp.jpg|75px]]
| ország = {{Németország}}
| nyelv = [[német nyelv|német]]
17. sor:
| következő =
| kiadó =
| kiadás dátuma = [[1898]], [[1905]] (átdolgozva)
| magyar kiadó = [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum]]<br>[[Móra Ferenc Könyvkiadó]]<br> [[Könyvmolyképző Kiadó]]<br>[[Duna Interkontinental Könyvkiadó]]
| magyar kiadás dátuma = [[1912]], [[1946]]<ref>[https://sites.google.com/site/regisegeim/antik-koenyvek/karl-may-az-olajkiraly-1946 Fényképek az 1946-ban kiadott kötetről (Athenaeum Kiadó)]</ref>, [[1972]], [[1975]], [[1980]], [[2012]]
38. sor:
 
* Harmadik fejezet: '''A két kapitány'''
Csi Szo és barátja - akivel együtt tanultak egy német [[Erdőgazdálkodáserdőgazdálkodás|erdészeti]] [[Főiskolafőiskola|főiskolán]] -, vezették tovább a [[karaván]]t. Sam sok mindent megtudott a bevándorlókról a kántorral folytatott beszélgetésből. Például azt, hogy Arnold Wolf a ''heimburgi'' erdész fia volt, aki nagy vagyont örökölt egy amerikai nagybácsitól, ezt átvenni jött át az ''Óvilág''ból. Csi Szo anyját, Nicsa Ini feleségét Elizabethnek hívják, aki sokat tett a navaho indiánok fejlődéséért. Miután ''[[Tucson]]ba'' ért a csoport, és letáboroztak a külvárosban, Sam felkereste a katonai parancsnokságot.
 
Graham [[Rendfokozat|kapitány]] először fölényesen beszélt Sammel, de miután megtudta, hogy Hawkins kapitányi rangot szerzett [[Ulysses S. Grant|Grant tábornok]] oldalán a [[Amerikai polgárháború|polgárháború]] idején, mindjárt más szemmel nézett az előtte állóra. Sam beszámolt kalandjukról a rablóbandával, és egy cselvetést beszélt meg a kapitánytársával. Graham húsz katonát biztosított a terv végrehajtásához.
 
* Negyedik fejezet: '''A szekérvár ostroma'''
Kilenc [[mérföld]]et tett meg a karaván a százmérföldesszáz mérföldes [[sivatag]]ban. Egy kút mellett pihentek meg, itt várták be a - közben valószínűleg kiszabadult - rablók támadását. Este nagy tüzet raktak, hogy elaltassák a banditák figyelmét. Hawkins és Parker felderítő útra indultak, a „szemesek” egy kőhalom mögött táboroztak. A két híres vadász kihallgatta a bűnözők beszélgetését, amiből megtudták azok kegyetlen terveit. A rablók közül Preston indult kikémlelni a bevándorlókat, visszaútján összefutott az elkódorgott kántorral. Polly, a gyáva scout (vezető) és Rosalie asszony összevesztek, Polly megpróbált elszökni, hogy átálljon a banditákhoz, de Csi Szo elfogta, és megkötözve visszavitte a táborba. A közelben várakozó katonák és a bevándorlók a sötétben helyet cseréltek, a biztonság kedvéért a civilek nem vettek részt a harcban. Samék persze kivételek voltak, hozzájuk csatlakozott még Csi Szo és Arnold is. A banditák csatárláncban közeledtek, de pórul jártak, valamennyiüket ártalmatlanná tették: puskatussal kaptak a fejükre. A fogoly Busher és a scout összebeszéltek, Polly másnap segített a bandavezérnek a szökésben.
 
* Ötödik fejezet: '''Forner ranchója'''
49. sor:
 
* Hatodik fejezet: '''A puebló foglyai'''
Másnap reggel a bevándorlók útnak indultak, először a forróság miatt szenvedtek majd egy közelgő [[Szél|vihar]] elől kerestek menedéket. Egy hatszintes pueblóhoz igyekeztek, ahol a harcias nihora indiánok tanyáztak. A már ötszáz éves, [[pagoda]]szerű lakóhely felfelé keskenyedő emeletein csak gyerekek és asszonyok látszottak. Busher, Polly már korábban megérkeztek ide, s rávették Ka Muka alfőnököt, hogy ejtse foglyul a nemsokára ideérkező idegeneket. A hatalmas vihar megzavarta Saméket, nem szívták el a [[Békepipabékepipa|békepipát]] a nihorákkal, s így az indiánok könnyen csapdába csalták őket. A második emeleten elzárták a bevándorlókat és kísérőiket a külvilágtól, csak a bankár és a könyvelő került máshová, őket a csalárd Grinley „szabadította ki”.
 
* Hetedik fejezet: '''A foglyok kiszabadítása'''
Az olajkirály csapata gyors vágtában lovagolt messzire a nihorák pueblójától. A fáradt bankár és munkatársa egy rövid pihenőben hallgatta meg Grinley meséjét a szöktetésről. Fel sem tűnt nekik, hogy mindenük megvolt, semmi sem hiányzott a poggyászukból. Három [[mérföld]]re a menekülőktől Old Shatterhand és Winnetou közeledett egymás felé. Puskalövésekkel igazították egymást útba, az [[apacsok]] főnöke egy [[Mosómedvemosómedve|mosómedvét]] is elejtett közben. Forneréknál kellett volna találkozniuk, de már itt összefutottak. Öt lovas nyomára bukkantak, óvatosan követték a patkónyomokat, és kihallgatták az elbizakodottságukban hatalmas tűz körül beszélgető embereket. Megtudták, hogy kik maradtak még fogságban a pueblóban, s hogy a ''Gloomy Waters''nél van az olajkirály lelőhelye, gyanakodni kezdtek, mert ők ismerték a környéket, de ott olajnak korábban híre-hamva sem volt. Old Shatterhand és indián barátja visszahúzódtak, megették a mosómedvét, hogy erőt gyűjtsenek. Majd elhatározták, hogy kiszabadítják Sam Hawkinst és csapatát a pueblóból. Elcsodálkoztak Ka Maku, a nihora alfőnök kétszínűségén, aki eddig nem volt ellenséges a fehérekkel. Másnap az indián vár felé lovagoltak, amikor amerikai [[antilop]]ok vágtattak el a közelükben. Négy indián vadász üldözte az állatokat, Winnetou-ék foglyul ejtették a nihorákat. Ka Maku is a lefegyverzett és gúzsba kötött foglyok között volt, „Pozdorja Ököl” ütötte le. A két [[vadnyugat]]i hős megközelítette a pueblót, és kalandos körülmények között kiszabadította a bevándorlók csapatát. A varázs[[puska]] és egy kis alkudozás megtette hatását: a szökevények még a poggyászukat és a [[lószerszám]]aikat is visszakapták.
 
* Nyolcadik fejezet: '''Felderítők'''
A három lókötő és a (leendő) áldozatok már csak egynapi útra jártak a ''Komor Vizek''től, amikor egy kurírral találkoztak. A hírvivő - aki egy [[Pónilovak|pónin]] lovagolt - megkönnyebbült, hogy a háta mögött hagyta a veszélyes vidéket. Hivatalos iratokat vitt ''El Pasó''ba, figyelmeztette az öt lovast, hogy az életüket kockáztatják errefelé. A bankár megijedt a hírre, de az olajkirály megnyugtatta, hogy őket nem fenyegeti veszély. Grinley tudott arról, hogy a nihorák és a navahók kiásták egymás ellen a [[Bárdbárd (heraldika)|csatabárdot]], de mindkét törzzsel eddig szót értett. Polly és Busher előőrsként előrelovagolt, a többiek egy napig az ideiglenes táborban maradtak. Busherék kiöntötték a tónál a Grinley által ott már korábban felhalmozott olajat, s a 40 hordót egy közeli barlangban rejtették el. Egy nap pihenő után Rex bankárék is az olajtavat rejtő katlan felé igyekeztek. Grinley a sziklák védelméből két indiánt vett észre, Mokacsi (Bölény), nihora nagyfőnök és társa felderítők lehettek, éppen pihenőt tartottak. Hirtelen két újabb indián bukkant elő odalent, akik a nihorák nyomát követve jutottak el ide. Grinley hirtelen ötlettől vezérelve lelőtte a két navahót, hogy megnyerje Mokacsi jóindulatát. Khasti-tine is az orvul legyilkolt indiánok között volt, akit az övéi - 20 éves kora ellenére - „Öregember”nek neveztek. Mokacsi nem örült a váratlan megmentésnek, gonosztettnek nevezte a navahók megölését. Egy harmadik navaho felderítő nyomát is megtalálták a nihorák, közölték Grinleyvel, hogy vigyázzon jól a skalpjára, mert a túlélő indián mindent látott, s navahók nem hagyják bosszulatlanul társuk halálát.
 
[[Fájl:Az olajkirály II..jpg|bélyegkép|jobbra|Az olajkirály (a II. kötet könyvborítója) Duna International Könyvkiadó, 2012]]
94. sor:
Grinley, Busher és Polly először a ''[[Colorado (folyó)|Colorado]]'' felé lovagolt, de aztán megálltak a ''Téli Víz''nél, hogy megnézzék, mi lesz az indiánok közötti csata sorsa. Egy leshelyen várakoztak, amikor Polly meglepte - az éppen a scout sorsáról beszélgető - testvérpárt. Grinley lefogta, Busher pedig a korábbi szövetségesük [[mellkas]]ába döfte a kését. Ezután a két gyilkos nem várakozott tovább, sietve indultak „Frisco” felé. Az üldözők azonban már csak öt percre voltak tőlük. Amikor Old Shatterhand és Winnetou rábukkantak Polly [[Halál|holttestére]], akkor Busher észrevette az üldözőket. Egy bozótosban menekültek tovább, abban bízva, hogy itt majd a nyomukat vesztik. Nagyvillám rábukkant a két fiatal felderítő holttestére, a gazfickók - szerencsétlenségükre - pont errefelé menekültek. A törzsfőnök felpattant az olajkirály mögé, és meg[[skalp]]olta: [[haj]]astul letépte a bőrt Grinley fejéről. A borzalmas sikolyra Busher Nicsa Inire lőtt, de a bátyját találta nyakon, majd a kínzócölöptől való félelmében [[Öngyilkosság|öngyilkos]] lett. Az indiánok a két navaho felderítőt két magas kőhalom alá temették, a gonosztevőket Nagyvillám parancsának megfelelően - ott hagyták a bozótosban: hogy a keselyűk végezzenek velük. (Sam Hawkins titokban eltemette Grinleyt és Bushert.)
 
Végül a ''[[Vadnyugat]]'' hősei kipihenték a kalandokat, néhány hetet a navahók földjén, sátraiban, [[wigwam]]jaiban<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/mny-nyr/orszagh_laszlo1974b.pdf A wigwam szó magyarázata (Magyar Nyelvőr – 98. évfolyam – 1974.)]</ref> töltöttek a ''Rio de Chaco'' mentén. Bicegő Frank és Hampel kántor hazatértek ''[[Németország|fatornyos hazájukba]]''.
{{cselekmény vége}}
 
128. sor:
| Will Parker
| Mohicso (Farkas), a navahók tanácsadója, eredeti neve: Thomas Wolf
|
| Hampel, a kétbalkezes kántor
| Graham kapitány
134. sor:
| Dick Stone
| Ka Muka, Három Ujj, a nihora indiánok főnöke
|
|
| Forner és fia
|-
| [[Bicegő Frank]]
| Mokacsi (Bölény), nihora főnök
|
|
|
|-
| [[Droll néni]]
| Hu Kuf (Gyorsparipa), navaho indián
|
|
|
|-