„I. Ince pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Jegyzetek, portálok, belső link. |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
16. sor:
}}
'''Szent I. Ince''' ({{ny-la|Innocentius}}), ([[360]] körül,<ref>https://ca.wikipedia.org/wiki/Papa_Innocenci_I</ref>
==Élete==
A [[Liber Pontificalis]] szerint ''Albano'' városában született egy [[kereszténység|keresztény]] családban, azonban a legtöbb krónika úgy számol be I. Ince származásáról, mint [[I. Anasztáz pápa]] fiáról. Amikor Anasztáz még nem lépett papi pályára, akkor fogant meg a gyermek. Stabil, kiegyensúlyozott, központosító politikát folytató [[pápa (egyházfő)|pápa]] volt, akit a [[róma]]i zsinat [[401]]. [[december 22.|december 22-én]] választott meg egyházfőnek. Hivatalát haláláig viselte.
Erőskezű egyházfő hírében állt, akinek pontifikátusa alatt érezte meg először Róma városa, hogy a hatalmas birodalom hamarosan romokba dől. [[408]]-ban ugyanis [[I. Alarich nyugati gót király|I. Alarich]], a [[vizigótok]] [[király]]a megostromolta a várost. Ugyan az első roham nem járt sikerrel, mégis köztudott volt, hogy a hajdani dicső központ nem bírja sokáig tartani majd magát. [[409]]-ben maga Ince vezetett küldöttséget Alarik táborába. Nem sikerült megegyezni a királlyal, így a pápa elmenekült Rómából, és [[410]]-ben a gótok feldúlták a szent várost. Az ostrom alatt a rómaiak azt látták, hogy egyetlen [[Isten]]ük elfordult tőlük, és ezért a pogány isteneknek áldoztak és hozzájuk imádkoztak. Egyes későbbi anekdoták szerint ezt maga Ince is engedélyezte.
A harcok mindemellett nem irányultak a keresztény egyház ellen, így Ince továbbra is irányíthatta nyáját. Ezt egészen erős kézzel tette. Minden áron fenn akarta tartani a római Szentszék elsőbbségét. Elismertette a pápa primátusát, és Rómát nevezte minden klerikális vita döntőbírájának. Kiterjesztette a [[Szaloniki|thesszalonikéi]] [[püspök]] hatáskörét. ''Kelet-Illíria'' minden püspöke fölé emelte a szaloniki püspököt, és megalapította a ''Thesszalonikéi Pápai Vikáriátust.''
Mint minden kora keresztény egyházfő, Ince is sokat harcolt az [[eretnek]] tanok ellen. Így megerősítette a ''II. afrikai zsinat'' határozatát, amely elítéli [[Pelagius]]t és [[Celestius]]t. [[416]]-ban zsinatot hívott össze [[Karthágó]] városába, hogy a [[donatizmus|donatista]] tanokat újra megvitassák, majd elvessék. Talán az egyetlen sikertelen egyházi vitája volt az, amikor megpróbálta visszahelyezni [[konstantinápoly]]i [[érsek]]i székébe [[Aranyszájú Szent János]]t, akit törvénytelenül fosztottak meg hivatalától. Ez a vita kisebb szakadást eredményezett a keleti egyházakkal.
52. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Katolicizmus||Vallás}}
{{DEFAULTSORT:Ince 01}}
[[Kategória:5. századi püspökök]]
| |||