„Nepomuki Szent János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: Köztérkép |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
29. sor:
[[Fájl:Nepomuk Charlesbridge.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Halálának helyét jelző rézkereszt a [[Moldva (folyó)|Moldva]] fölött átívelő [[prága]]i [[Károly híd]] korlátján]]
[[File:John Nepomuk Tomb.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Nepomuki Szent János síremléke a Szent Vitus székesegyházban]]
[[Fájl:
'''Nepomuki Szent János''' ({{ny-cs|Svatý Jan Nepomucký}}), ([[Nepomuk (Csehország)|Nepomuk]], [[Csehország]], [[1340]] és [[1350]] között – [[Prága]], [[1393]]. [[március 20.]]) Csehország védőszentje.
A [[folyó]]k, [[híd|hidak]], hajósok, vízimolnárok, [[halászat|halászok]] védőszentje. A gyónási [[titok]] [[vértanú|mártírjaként]] tartják számon
== Élete ==
Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: [[Nepomuk (Csehország)|Nepomuk]]) városkában, [[Plzeň]] (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.
1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a [[Padova|páduai]] egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.
1389-ben ''Johann von Jenstein'' prágai [[érsek]] kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, [[IV. Vencel cseh király|IV. Vencel]] cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiúsításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (csehül Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére szeretett volna állítani.
43. sor:
Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nem csak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a [[Károly híd]]ról a [[Moldva (folyó)|Moldva]] folyóba dobatta.
János holttestét az érsek a prágai [[Szent Vitus-székesegyház]]ban helyeztette örök nyugalomra. [[Vértanú]]ságának a híre hamar elterjedt, de [[
== Emlékezete ==
75. sor:
{{DEFAULTSORT:Nepomuki Szent Janos}}
[[Kategória:Cseh szentek, boldogok|Janos, Nepomuki]]
[[Kategória:14. századi személyek]]
|