„Réz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok + portál. |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
1. sor:
{{Réz/Táblázat}}
[[Fájl:FlammenfärbungCu.png|bélyegkép|balra|100px|A réz lángfestése]]
A '''réz''' egy [[kémiai elem]]. [[Rendszám (kémia)|Rendszáma]] 29, [[vegyjel]]e '''Cu'''. Nevét Ciprusról (Cuprum) kapta, nyelvújításkori neve ''rézany''.<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szőkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref>
A műszaki nyelvben a '''vörösréz''' megnevezést használják, megkülönböztetésül a [[sárgaréz]] (messing) nevű fémötvözettől.
80. sor:
== Előfordulása a talajban ==
A [[Litoszféra|litoszférában]] átlagosan 50 mg/kg réz található. A [[talajvíz]] 0,01-2,8 mg/dm³ rezet tartalmazhat. A felszíni talajok réztartalma 2–250 mg/kg tartományban változik, az átlagos érték 20 mg/kg, a mezőgazdasági talajokban általában 1–50 mg/kg található. A növények számára hozzáférhető, mozgékony formában a réznek csak kis hányada található.
A réz legnagyobb része szerves vagy szervetlen adszorpciós felületekhez kötve, két-értékű formában található a talajban. A réz előfordulhat még a szilikátok kristályrácsában és különböző, nehezen oldható rézvegyületekben, mint pl. réz-foszfát, réz-karbonát, réz-szulfid. A réz-szulfidot a többi fémszulfidhoz hasonlóan a talajban élő kénbaktériumok oxidálhatják, miközben réz-hidroxid keletkezik.
101. sor:
A réz-hiányra a gabonafélék a legérzékenyebbek. A fiatal, aktívan növekvő levelek fonnyadnak, kifehérednek, száradnak és csavarodnak. A kalász illetve buga üres és nehezen jön ki a hüvelyből. A kalász alatt a szár lehajlik. Normális sárgulási (érési) folyamat helyett barnulás következik be. Általános szóhasználatban "fehérkalászúság”, „csúcsfehéredés”, „csúcsszáradás” a tünet neve. Kukoricán, a legfiatalabb leveleken mutatkozik hasonló elváltozás. Fűféléken a gabonához hasonló tünetek alakulnak ki, és az értékes füvek helyét az értéktelenek foglalják el.
[[Fájl:Plastocyanin copper binding.png|bélyegkép|jobbra|180px|Plasztocianin, egy réztartalmú redox-aktív fehérje]]
A réztöbblet is kedvezőtlenül hat a növények növekedésére. Ismeretes a [[csonthéjas]] gyümölcsfák rézérzékenysége, amelyben a réz mellett az alacsony pH-érték is szerepet játszik. A toxikus réz az idősebb levelek csúcsán vagy szélein vörösbarna nekrózisokkal jelentkezik, melyek a levéllemez belseje felé terjednek. Súlyos esetben a növények elhalnak.
Szőlőültetvényben a gyakori rezes permetezés növeli a talaj termőrétegének réztartalmát. Hasonló a helyzet rézbányák és galvanizáló üzemek közelében. Ezeken a helyeken tömegesen fordul elő a "rézjelző" hólyagos habszegfű ([[Silene cucubalus]]) gyomnövény, ami kifejezetten rézkedvelő növény. A talaj magas réztartalma nagy adagú humusz, foszfát- és mésztrágyázással megszüntethető, de legalább is csökkenthető. A réztöbblet hatása az ion-antagonizmus következtében vashiány-tüneteket eredményez. Különösen érzékeny a réztöbbletre a [[mák]], a [[paraj]], a [[szamóca]], a [[kardvirág]] és a [[Hortenzia (növénynemzetség)|hortenzia]]. Hatására ezeknél a növényeknél látványosan csökken a terméshozam, illetve a díszítő érték.
173. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}
{{DEFAULTSORT:Rez}}
[[Kategória:Átmenetifémek|Rez]]
|