„A walkür” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok + kieg. |
a 26-án |
||
1. sor:
{{Wagner-operák}}
'''A walkür''' ([[német nyelv|német]]ül ''Die Walküre'') [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] egyik háromfelvonásos [[opera (színmű)|operája]], [[A Nibelung gyűrűje]] tetralógia második része. Librettóját a zeneszerző írta a ''[[Völsunga saga]]'' és az ''[[Edda-énekek]]'' alapján. Ősbemutatójára [[1870]]. [[június 26.|június 26-án]]
A walkür a Ring-ciklus – vagy Nibelung tetralógia – azon darabja, amely a sorozat tagjai közül önállóan is a leggyakrabban műsorra kerül. Ennek az a magyarázata, hogy e monumentális méretű alkotás viszonylag laza szállal kötődik a korábban történtekhez és bár maga is előzménye a továbbiaknak, önmagában is kerek egységet alkot.
94. sor:
A Wotan által megálmodott, [[Prométheusz (titán)|Prométheuszhoz]] hasonló szabad hős azonban nem jelentkezik magától. Az isteni szikrának az emberi nem legfelsőbb urától kell jönnie. Wälseként Wotan egy emberi nőt teherbe ejt, aki megszüli neki Siegmundot és Sieglindét, a jövő reménységét. Wotan az istenek és emberek minden törvénye elleni lázadónak neveli fiát. Siegmund és Sieglinde osztja a kiválasztottak sorsát, anélkül, hogy ismerné küldetését: Sieglindét elrabolják, és olyan férfival (Hundinggal) kényszerítik házasságra, akit nem szeret; Siegmund pedig menekülés közben nyomát veszíti atyjának, és hazátlanul, békétlenül bolyong a világban. Kettejüknek Hunding hajlékában történő találkozásával indul ''A walkür'' cselekménye.<ref name="Rappl-MásodikSzöveg" /><ref name="LeeWalküre" />
Az első felvonás központi motívuma a szerelem, amelyben a remény és beteljesülés ígérete
A felvonás érzelmi tetőpontját akkor éri el, amikor Siegmund kihúzza a varázskardot a kőrisfából. A kard, amelyet Wotan Sieglinde nászának napján markolatig döfött a Hunding hajlékában gyökerező kőrisfa törzsébe, hogy fia egykor majd „a legnagyobb ínségben” megtalálja és elnyerje: a hősvárás önáltató reménységének jelentős szimbóluma.<ref name="Rappl-MásodikSzöveg" />
128. sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Haraszti Emil: Wagner Richard és Magyarország, Budapest, 1916.
143. sor:
{{Portál|zene||opera}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Wagner-operák]]
|