„Vezúv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok. |
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google., http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org (3) AWB |
||
45. sor:
Rittmann az ''Ős-Somma'' kialakulását kb. 12 000 évvel ezelőttre teszi, amikor a magma egy 6 km mélységben levő kamrából a felszínre tört. Ezt egy 2000 éves nyugalmi periódus követte. A részlegesen üres magmakamra teteje beomlott, ami egy lokális tengeri [[transzgresszió]]t okozott. Ezzel párhuzamosan a magmakamra áthelyeződött a triász dolomit rétegekbe. A magma kristályosodása következtében gázok és gőzök szabadultak fel (H<sub>2</sub>O, HCl, H<sub>2</sub>S, stb), amelyek lassan a felszín felé nyomultak. Ezek, illetve a kontaktmetamorfózis során felszabaduló gázok fokozatosan növelték a belső nyomást, minek következtében 8000 évvel ezelőtt a vulkán ismét kitört. A következő 2500 év aktivitása során született meg az ''Öreg-Somma'', egy körülbelül 1000 m magas sztratovulkán. Ezt követően ismét egy inaktív periódus állt be, amikor a kúp beomlott, a külső erők pedig jelentősen átformálták alakját. A triász dolomitok kontaktmetamorfózisa során ismét jelentős mennyiségű gáz szabadult fel, aminek következtében kb. 5000 éve a Vezúv ismét kitört. Rittmann ezt nevezte a ''Fiatal-Somma'' fázisának. Az utolsó időszak kezdetét a 79-es katasztrofális kitörés jelentette, amely során a Somma [[kaldera|kalderájában]] kialakult a ma is látható Vezúv kúpja.
E klasszikus elméletet igyekeznek pontosítani a modern kőzettani és [[vulkanológia]]i vizsgálatok, amelyek során egyre pontosabban sikerül behatárolni a Vezúv működésének fázisait. A Vezúv-obszervatórium által közzétett kutatási eredmények jelentősen kitolják az Ős-Somma kialakulásának idejét, mintegy 25 000 évvel ez előttre. Az első jelentős kitöréstől (cordolai) a 79-es kitörésig még négy jelentősebb plíniuszi-típusú kitörést tartanak számon, amiknek jelentős szerepük volt a vulkán kialakulásában.<ref>{{cite web|url=
== Alakja, felépítése ==
85. sor:
| align="center"|17 000
| Plíniuszi
| A [
|-
| ''Zöld horzsakő'' (Pomici Verdoline)
| align="center"|15 500
| Plíniuszi
| 5-ös fokozatú volt, a [
|-
| ''Mercato'' (más néven Pomici Gemelle vagy Pomici Ottaviano)
161. sor:
[[Fájl:Vesuivio Eruzione 26.04.1872.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Vezúv 1872-es kitörése]]
Az 1631-es kitörés a Vezúv működésének új fázisát nyitotta meg, amit néhány rövidebb, csendesebb időszakot leszámítva, erős ''effuzív-explozív'' (elsősorban sub-plíniuszi) kitörések jellemeznek. Ezen kitörések ereje a [
A következő kitörés [[1660]]-ban következett be, de ekkor már jelentősen kisebb károkat okozva. Az elkövetkező két évszázad kitöréseinek is gyengébb erejük volt. Megemlítendők az [[1737]]. [[május 19.|május 19-i]] kitörés, valamint az [[1794]]. [[június 15.|június 15-i]], amelyek során a lávafolyam elpusztította [[Torre del Greco]] nagy részét. Napjainkban a város nevezetességei közé tartozik a harangtorony, amit két emeletnyi magasságban elborított a láva. További lávaömlések mentek végbe [[1822]]-ben, [[1834]]-ben, [[1850]]-ben és [[1855]]-ben. Az [[1861]]-es kitörésnek ismét Torre del Greco városa esett áldozatul, miután a lávafolyam mintegy kettészelte a települést. Az [[1872]]-es kitörésben [[Massa di Somma]] és [[San Sebastiano al Vesuvio]] települések pusztultak el, ugyanekkor a láva elérte az obszervatórium épületét is, jelentős károkat okozva benne.<ref name="Somma-Vesuvius"/>
| |||