„Demokrácia (politikai rendszer)” változatai közötti eltérés

Az 1783-as versailles-i békekötés után az [[Amerikai Egyesült Államok]] területén szabadon épült a felvilágosodás eszméinek megfelelő társadalmi (politikai) rendszer. Hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerét vezették be: a volt gyarmatokból külön-külön létrejöttek az államok, melyek parlamenttel, felelős kormánnyal és a kormányok élén a közvetlenül választott kormányzókkal rendelkeztek. 1787-ben elfogadták az első kartális (írott formájú) alkotmányt, közösen egy szövetségi államot alkottak, számos jogot megosztottak a hatalom négy szintje között. A hadsereg és diplomácia, a pénzügyek, a kereskedelem szervezése és az adók nagy része szövetségi ellenőrzés alá került. Kétkamarás közös törvényhozással és közvetetten (elektorokkal) négy évre megválasztott elnökkel (kormányfővel) rendelkeztek. Az elnök a törvényhozást is befolyásolhatta, mert ha egy törvényt, legfeljebb három alkalommal, nem fogadott el (megvétózott), akkor a kongresszus mindkét házának kétharmados többséggel kellett azt újra megszavaznia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Negyedik alkalomnál a vétójog megszűnik. Az elnök csak az alkotmány megsértése esetén felel a kongresszusnak. A hatalmi ágakat a választási rendszerrel és a passzív választójog korlátozásával szétválasztották, ugyanis az elnök, a miniszterek és bármelyik más állami hivatalt viselő személy nem lehet tagja a törvényhozásnak. Az igazságszolgáltatás független a kormánytól és a törvényhozástól. A Legfelső Bíróság érvényen kívül helyezhette azokat a törvényeket, melyek ellentmondtak az alkotmánynak. 1791. december 15-ével lépett hatályba az [[Bill of Rights (USA)|Amerikai Bill of Rights]], annak a tíz alkotmánymódosításnak az összessége, amelyet [[az Egyesült Államok Kongresszusa]] hozott létre, kiegészítvén az 1787-es alkotmányt. A törvények a polgárok számára biztosítanak bizonyos jogokat, mint például a szólás szabadsága, az önrendelkezés, a magántulajdonhoz való jog és a fegyvertartás. A 19. század végi, 20. század eleji időszakban sorra vezették be a népszavazás különböző formáit <ref name="Körösényi">Körösényi András: [http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:68ZUZnHh3DIJ:www.valasztaskutatas.hu/kiadvanyok/a-nepakarat-dilemmai/a-nepakarat-dilemmai/korosenyi-andras-a-nepszavazasok-es-a-kepviseleti-demokracia-viszonya/at_download/file+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=sk A népszavazások és a képviseleti demokrácia viszonya]</ref> és a közvetlen demokrácia több más intézményét, mint például a választott tisztségviselők visszahívhatóságát. Az Egyesült Államokban hagyomány, hogy a helyi rendőrség vezetője ([[seriff]]) választott tisztviselő. Eredetileg az összlakosság kb. 3-4%-ának volt csak választójoga, később, a 19. század elején a legtöbb állam kiterjesztette a választójogot minden szabad férfira. Az [[általános választójog]] bevezetésén kívül a többi szabály ma is érvényes.<ref>[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-1914/az-ipari-es-tarsadalmi-forradalom/az-egyesult-allamok-szuletese Az Egyesült Államok születése]</ref> Az első kartális (írott formájú) [[alkotmány]]t [[1787]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban fogadták el; ez az alkotmány mintaként szolgált a modern demokráciák számára.