Wikipédia

„II. Károly magyar király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
forráshivatkozás-hibák javítása + dupla sablonparaméterek ki
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
62. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''II. Károly''', '''Kis Károly''' ([[1345]] <ref group=m> Károly születésének időpontja pontosan nem ismert, a hazai források ellentmondásosak: Kat. lex.: 1350, Magy. életr. lex.: 1354, Óváry L.: 1352. Olasz hivatkozások szerint Károly 1345-ben született. – Figyelembe véve apjának, Lajosnak 1324. évi és feleségének, Durazzói Margitnak 1347-es – kétségbe nem vonható – születési időpontját, az Anjou-hercegek (köztük Károly apjának) ezt követő visegrádi fogságát és 1352 utáni szabadulásukat, a helyes születési időpontnak az 1345-ös év tűnik. Így a 20 évesen Budára került herceg Lajos király általi neveltetése, valószínűleg csak a képzelet szülötte.</ref> – [[Visegrád]], [[1386]]. [[február 24.]]) [[Anjou-ház]]i magyar és – '''III. Károly''' néven – [[Nápoly és Szicília uralkodói|nápolyi király]] valamint [[Akháj Fejedelemség|akháj fejedelem]]. Nápolyban [[1381]]. [[június 2.|június 2]]-től, [[Magyarország]]on [[1385]]. [[december 31.|december 31-étől]] haláláig uralkodott. A ''„Parvus”'' ''(Kis)'' melléknevet termete miatt kapta, [[Olaszország történelme|Itáliában]] a ''„Pacis”'', ''„della Pace”'' ''(Békés)'' melléknévvel is emlegették.
 
Apja halálát követően fiatal hercegként került a magyar királyi udvarba, ahol [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] mellett tehetséges hadvezérré vált. A [[Nápolyi Királyság]] feletti uralmat a pápa és a magyar király támogatásával indított hadjárata során sikeresen átvette. Magyarországon - pártjának kezdeményezésére - törvényesen koronázták királlyá, uralkodásának kezdetén egy udvari összeesküvés során meggyilkolták.
170. sor:
 
Mária királynő Forgách Balázs jutalmazására – „ ''aki megölte a királyné életére törő és őt, a királynőt koronájától megfosztó Durazzói Károly királyt'' ” – 1386. február 28-án kiadott oklevelében intézkedett. Neki és általa rokonainak adományozza örökjogon a nyitra megyei [[Gímes|Gymes]] várát a Nyitra, Bars és Esztergom megyékben fekvő név szerint felsorolt tartozékaival, vámjaival és vásárjaival egyetemben.<ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 58652</ref>
A birtokba való bevezetésre a [[Garamszentbenedek|garamszentbenedeki]] konventet március 11-én utasította. <ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 58653</ref>
A garamszentbenedeki konvent április 14-én jelenti Mária királynőnek, hogy a birtokba történő bevezetés ellentmondás nélkül megtörtént.<ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 58654</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Károly_magyar_király”