„Méréstudomány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{jegyzetek}} |
|||
50. sor:
Magyarországon az első országos földmérés a török elleni fölszabadító harcok után 1601-ben kezdődött, ekkor még bevallásos módszerrel, a helyben szokásos mértékekkel jelölve a nagyságot. Az 1607-ben induló úrbéri rendezés során is csak a problematikus esetekben mértek, egyébként bevallás volt. [[II. József magyar király|II. József]] kataszteri munkálatánál (1786) mérnek először ölrúddal és mérőlánccal, és területmértékben (négyszögöl, hold) állapítják meg a nagyságot. A rendelkezés érvénytelenítése után ismét bevallás közli az adatot. Csak 1849-ben a földadó ideiglenes rendelete vezeti be ismét a tényleges földmérést, de ezt már mérnökök végzik geodéziai módszerekkel.
A mérésüggyel kapcsolatos törvények, uralkodói intézkedések még a szóbeliség korában születtek, és a hagyomány ereje, a szokástörvény tartatta meg évszázadokon keresztül azonos nagyságban. Egészében először [[Werbőczy István]] hármaskönyve (1517) tartalmazza a földmérés mértékeit. A kereskedelem mértékről elsőnek [[Zsigmond magyar király]] 1405 1. dekrétuma rendelkezik: elrendeli, hogy e mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Az idők folyamán számos törvény és rendelkezés törvény született a mértékekre alkalmazásukra ellenőrzésükre. Ilyenek pl. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[úrbéri rendelet]]e (1767), [[II. József magyar király|II. József]] rendelete az ország kataszteri felméréséről. Számos helytartótanácsi rendelkezés született, és a magyar országgyűlés is több mértéktörvény javaslatot tesz (1790,1793, 1807, 1813,1825,1825,1841,1843,1844) A méterrendszer behozatalát Magyarországra 1860-ban kezdik előkészíteni. És ez a munka 1874-ben fejeződik be. 1876. január 1.-i hatállyal vezeti be az 1874. évi VIII. tc. a francia eredetű, de nemzetközileg egységes, Európában már sokfelé alkalmazott, ma is használt decimális mértékegységrendszert. Az 1874-es törvény előkészítésében fontos szerepet játszott [[Kruspér István]], aki később, 1878-tól 1894-től az [[Országos Mérésügyi Hivatal]] elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője is volt. Az Országos Mérésügyi Hivatal jogutódja 2007 óta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
==Legfontosabb mértékegységek 1848 előtt==
85. sor:
==Mérésügyi fogalmak értelmezése ==
A méréstechnikában használatos kifejezések jegyzéke a ''vocabulaire international de métrologie'', VIM<ref>{{cite web |url= http://www.mkeh.gov.hu/meresugy/metrologia/vim0 |title=Metrológiai Értelmező Szótár - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal |first= |last= |work=mkeh.gov.hu |year=2011 |accessdate=10 October 2011}} letölthető változat</ref> magyar–angol, illetve
==Méréstechnikai rövidítések ==
|