„Pszaltérion” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. AWB |
|||
49. sor:
=== Szambüké ===
A ''szambükét'' (σαμβύκη; [[Latin nyelv|latin]] ''sambuca'')<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dsambu%2Fkh Greek-English Lexicon – σαμβύκη]</ref> az írott forrásokban gyakran rokonítják a ''trigónonnal'' és a ''magadisszal,'' de megkülönböztető jegyei nem derülnek ki világosan.<ref>{{Opcit|n=Mathiesen|o=279}}</ref> Egyes írók szerint rövid húrokkal ellátott, magas hangú hárfaféle volt.<ref>{{Opcit|n=Mathiesen|o=280}} szerint [[Aristides Quintilianus]]: ''De musica'' 2.16</ref> A Kr. e. 4. századi és későbbi irodalomban a ''szambükén'' játszó nőt jelentő ''szambükisztria'' kifejezést (mint általában a női hárfást jelentő ''pszaltria'' szót) [[kurtizán]]okra használták.<ref>{{Opcit|n=Landels|o=76}}</ref> A [[Római Birodalom|római]] korban ''sambuca'' volt a neve egy ostromgépnek, amelynek alakja az ilyen nevű hangszerre hasonlított: ez egy hajótestekre épített létra- vagy daruszerű alkalmatosság volt, amellyel vizesárokkal védett vagy vízparton emelt erődítéseket lehetett támadni. Már az ókorban sem tudták eldönteni, vajon a haditechnikai eszköz kapta-e nevét a hangszerről, vagy fordítva.<ref>Athenaeus of Naucratis / The deipnosophists, or, Banquet of the learned of Athenæus
volume III [http://digicoll.library.wisc.edu/cgi-bin/Literature/Literature-idx?type=turn&entity=Literature.AthV3.p0200&id=Literature.AthV3&isize=L&q1=magadis&pview=hide 1012. old.]</ref><ref>{{Opcit|n=Mathiesen|o=280}} szerint [[Curt Sachs]] a ''sambucát'' egy [[Babilon]]i ''szabka'' nevű ostromgéppel hozza kapcsolatba</ref>
A ''sambuca,'' szambúka a [[középkor]]ban a ''symphonia,'' azaz a [[Duda (hangszer)|duda]] és a [[tekerőlant]] ''(sambuca rotata)'' másik elnevezése volt.<ref>Révai nagy lexikona – ''szambúka''</ref>
81 ⟶ 80 sor:
Az [[Égei-tenger]] térségében a Kr. e. 3. évezredben a [[kükladikus kultúra]] hagyott hátra hárfás férfiakat ábrázoló márványszobrocskákat. Ezek a hangszertörténet által ismert legrégebbi ábrázolások, melyeken ''kerethárfa'' ismerhető fel, olyan hárfa, melynek testét és nyakát egy harmadik elem, ''oszlop'' köti össze, ezzel teljes háromszöggé egészítve ki a hangszer formáját. Hasonló hangszert vélnek a kutatók felfedezni a [[minószi civilizáció]] egyes pecsétnyomóin is a Kr. e. 1900–1700 közötti időszakból.
Az ezt követő ezer évben, a görög [[bronzkor]]ban majd korai [[vaskor]]ban alig találhatók az Égei-tenger vidékén hárfára utaló nyomok. Az első adatok Kr. e. 600 körüliek, a görög ábrázoló művészetekben pedig csak a Kr. e. 5. század közepétől jelenik meg a hárfa. Az írott források a hárfát [[Anatólia|Kis-Ázsiához]], [[Lüdia|Lüdiához]] kapcsolják.
A [[Ókori Róma|rómaiak]] a hárfát sosem fogadták be, az ikonográfiában való előfordulása kivételes. A [[latin nyelv]]ben nem volt szó a hárfára, [[Decimus Iunius Iuvenalis|Iuvenalis]] ''chordæ obliquæ''-ként („ferde húrok”) írja körül.<ref>{{cite book |author=Lexicon Iconographicum Mythologiae Classicae (Organization), J. Paul Getty Museum |title=Thesaurus Cultus Et Rituum Antiquorum (ThesCRA) |publisher= Getty Publications |year= 2005 |id= ISBN 0-89236-789-X }} 401. old. [https://books.google.com/books?id=-pc5UQ7CnGYC&pg=PA401&dq=harpe+egypte&hl=hu&ei=hMNsTpT8Eaik4gSL_OGGBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=harpe%20egypte&f=false]</ref><ref>[http://www.vroma.org/~araia/satire3.html Iuvenalis 3, 64:]</ref><ref>[http://perseus.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.13:138.lewisandshort Latin Dictionary – obliquus]</ref>
| |||