„Red Hot Chili Peppers” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Változás a stílusban és további elismerések (2001–2004): Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
25. sor:
Az első fellépések után pár hónappal az [[EMI]] kiadó felfedezte őket, és 1984 elején aláírtak egy szerződést. Két héttel korábban a What Is This? is aláírt egy szerződést az [[MCA Records|MCA kiadóval]]. Slovak és Irons még mindig mellékzenekarként tekintettek a The Red Hot Chili Peppersre, ezért kiléptek, hogy a What Is This?-re koncentrálhassanak. A zenekar azonban nem oszlott fel, Kiedis és Flea új tagok után nézett.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 127</ref> [[Cliff Martinez]], Flea barátja, a [[The Weirdos]] nevű punk zenekar egykori tagja rövidesen csatlakozott hozzájuk. Az együttes meghallgatásokat tartott a gitáros posztjára, és a Weirdos együttes gitárosa, Dix Denney is játszott velük rövid ideig, de néhány próba után kiderült, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Végül két gitáros jött még szóba; Mark Nine, akit Kiedis egy "menő avantgárd művészeti iskolás lázadó"-nak jellemzett, és [[Jack Sherman]], egy hátrafésült hajú stréber kinézetű srác, akiről fogalma sem volt Kiedisnek, hogy ki lehet, vagy honnan jött. Sherman egyből ráhangolódott Flea és Martinez játékára, így őt vették fel Slovak helyére.<ref>Kiedis, Sloman, 2004.</ref>
 
A [[Gang of Four]] gitárosa, [[Andy Gill]] volt az első album producere. Gill, aki "nem érzett rá a zenekar zenei ízlésére és ideológiájára", folyton vitatkozott a felvétel hangzását illetőleg a zenekarral.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 142</ref> Kiedis szerint "Andy célja az volt, hogy minden áron legyen egy sláger a lemezen, de hiba volt erre törekedni"<ref>Kiedis, Sloman, p. 143</ref> Kiedis és Flea egyet nem értése ellenére Gill rávette a zenekart, hogy az album hangzása tisztább, rádió barátabb legyen. <ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 144</ref> A névadó debütáló albumuk, a [[Red Hot Chili Peppers (album)|The Red Hot Chili Peppers]] 1984. augusztus 10-én jelent meg. Bár az album nem került fel az eladási listákra, a campus radio és az MTV segített rajongói bázisuk kiépítésében,<ref>{{cite web | url={{Allmusic|class=artist|id=p5241|pure_url=yes}} | title=The Red Hot Chili Peppers > Overview | accessdate=July 26, 2009 | author=Prato, Greg | publisher=Allmusic}}</ref> és végül 300000 darab elkelt a lemezből. A zenekar azonban csalódott volt a felvétel hangzását illetően, úgy érezték, hogy az túlzottan letisztultra sikerült, mintha "végigment volna egy sterilizált tökéletességre törekvő gépen".<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 145</ref> A lemezen Gwen Dickey vokálozott, a 70-es években sikeres [[Rose Royce]] zenekar énekese. A lemezt követő turnén jelentkező zenei és életmódbeli feszültség Kiedis és Sherman között megnehezítette az átmenetet a zenekar mindennapjai és a koncertek között.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 133–134</ref> Shermant hamarosan kirúgták az együttesből, Slovak pedig visszatért a zenekarba, mivel belefáradt a What Is This?-be.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 132</ref>
 
===Út a siker felé és Slovak halála (1985–1988)===
A következő, ''[[Freaky Styley]]'' című 1985-ös album producere [[George Clinton (zenész)|George Clinton]] volt. Clinton a punk és [[funk]] számos elemeit beépítette a zenekar repertoárjába,<ref>{{cite web | url={{Allmusic|class=album|id=r16298|pure_url=yes}} | title=Freaky Styley > Review | accessdate=June 6, 2007 | author=Birchmeier, Jason | publisher=Allmusic}}</ref> lehetőséget teremtve ezzel a zenéjüknek, hogy egybeolvasszon egymástól távol álló stílusokat. A zenekar tagjai gyakran álltak heroin hatása alatt a lemez felvételének idejében, ami a dalszövegeket és zenéjüket egyaránt befolyásolta. <ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 172</ref> Az együttesnek jobb kapcsolata volt Clintonnal, mint Gillel, <ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 175</ref> de az 1985 augusztus 16-án megjelent ''Freaky Styley'' sem ért el nagy sikereket, és listákon sem szerepelt. A lemezt követő turnét is terméktelennek jellemezte az együttes.<ref>{{harvnb|Kiedis|Sloman|2004|pp=178–9}}</ref><ref>{{cite news|title = What's Red Hot and Chili (Advertisement)|pages = 4|newspaper = Commonwealth Times|location = Richmond Va|date = 1985-11-12|url = http://dig.library.vcu.edu/cdm/ref/collection/com/id/7497|accessdate=2013-06-06}}</ref><ref>{{cite news|last = Cope|first = Michael|title = Photos from RHCP Tour, Nov. 16, 1985, Richmond Va.|pages = 1, 11–12|newspaper = Commonwealth Times|location = Richmond Va|date = 1985-11-12|url = http://dig.library.vcu.edu/cdm/ref/collection/com/id/7532}}</ref> A siker hiányának ellenére a zenekar elégedett volt a ''Freaky Styley''-val; Kiedis szerint az album "annyira felülmúlta előzetes elképzeléseinket, hogy úgy gondoltuk, úton vagyunk a naggyá válás felé".<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 176</ref> A zenekar szerepelt az 1986-os ''Gördeszkás Love Story'' című filmben (rendezte [[David Winters]], a főszerepet játszotta [[Josh Brolin]]), amiben a "Blackeyed Blonde" című dalt játszották a ''Freaky Styley'' albumról. A zenekar a ''Kemény fickók'' című filmben is feltűnt, amiben [[Burt Lancaster]] és [[Kirk Douglas]] játszotta a főszerepeket; ebben a "Set It Straight" című dalt játszották egy Los Angeles-i night clubban.<ref>{{cite web | url=http://www.imdb.com/title/tt0092105/fullcredits | title=Tough Guys, Full Credits | accessdate=August 28, 2009}}</ref>
 
1986 tavaszán a zenekar elkezdett dolgozni a harmadik lemezen. Az EMI 5000 dolláros keretet adott a demó rögzítésére, aminek Keith Levene volt a producere, mivel a zenekar tagjaihoz hasonlóan ő is érdekelt volt a drogokban. <ref name="Kiedis187">Kiedis, Sloman, 2004. p. 187</ref> Levene és Slovak úgy döntött, hogy 2000 dollárt félretesznek a pénzből, hogy heroinra és [[Kokain|kokainra]] költsék, ám ez feszültséget keltett a zenekar tagjai között. Mivel Martinez "szíve már nem volt a zenekarban", de nem lépett ki, Kiedis és Flea tették ki az együttesből.<ref name="Kiedis188">Kiedis, Sloman, 2004. p. 188</ref> Miután kirúgták Martinezt, az eredeti dobos, Jack Irons újra csatlakozott a zenekarhoz Kiedis, Flea és Slovak nagy meglepetésére; ezzel 1983 óta először volt együtt a négy alapító tag. A felvétel ideje alatt, és a ''Freaky Styley''-t követő turné során Kiedis és Slovak súlyos heroinfüggőséggel küzdött. A függősége miatt Kiedisben "nem volt meg az addigi hajtás és szenvedély, hogy új dalszövegötletekkel álljon elő" és a próbákon gyakran szó szerint elaludt.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 191</ref> Rövid időre kitették a zenekarból a turné után, és adtak neki egy hónapot, hogy rehabilitálja magát.
 
A zenekar elnyerte az ''[[LA Weekly]]'' magazintól Az Év Együttese Díjat, ami arra sarkallta Kiedist, hogy maradjon tiszta a zenekészítés folytatásának érdekében. Útmutatásért felhívta az anyukáját [[Michigan|Michiganben]], aki elküldte egy drogelvonó intézetbe.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 193</ref> Miután Kiedis teljesítette az előírt időt az elvonón, "a lelkesedés teljesen új hullámát" érezte józanságának köszönhetően, és hazafelé tartó repülőútján megírta a "Fight Like a Brave" szövegét.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 200</ref> Los Angelesben újra csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, hogy rögzítsék a következő albumukat, a ''[[The Uplift Mofo Party Plan]]''-t, ami 1987-ben jelent meg.<ref>Apter, p. 133</ref> A zenekar felkérte [[Rick Rubin]]t, hogy legyen a harmadik albumuk producere, de visszautasította a kérést. Az együttes végül [[Michael Beinhorn]]-t kérte fel, a zenekar utolsó lehetőségét.<ref name=aptr133>Apter, p. 130–141</ref> Kiedis beszélt Beinhornnal az album felvételeiről; Kiedis úgy tervezte, hogy 10 nap alatt rögzítik az albumot, és a stúdióban fogják megírni a dalokat is.<ref>Kiedis, Sloman, p. 201</ref> A dalok hamar formálódtak, és a lemez rövidesen alakot öltött, hangzása a ''Freaky Styley'' funk érzetét ötvözte a keményebb [[punk rock]] hangzással.
 
A lemezt a [[Capitol Records]] épületének alagsorában rögzítették.<ref name="Kiedis 204">Kiedis, Sloman, p. 204</ref> Az album felvétele nehézkes volt; Kiedis folyton eltűnt, hogy drogok után nézzen.<ref name=apter184>Apter, 2004, p. 184.</ref> Ötven nap józanság után Kiedis úgy döntött, újra a drogokhoz nyúl, hogy megünnepelje az új zenéjüket. Droghasználata sok problémát okozott a kezdeti felvételek során, de az együttes összességében élvezte az album felvételét. <ref name="Kiedis 204"/> A zenekarra nagy hatással volt az eredeti dobos, Jack Irons visszatérése, aki új elemeket vitt kémiájukba.<ref name="Kiedis 205">Kiedis, Sloman, 2004. p. 205</ref> Slovak segített Kiedisnek az ének felvételében. A szünetekben Slovak körbe akarta futni a stúdiót izgalmában, és azt mondta, hogy "Ez a leggyönyörűbb dolog, amit valaha csináltunk".<ref name="Kiedis 206">Kiedis, Sloman, 2004. p. 206</ref>
 
1987. szeptember 29-én megjelent a ''The Uplift Mofo Party Plan'', és ez végre felkerült a ''[[Billboard 200]]'' listára, bár csak a 148. helyig jutott.<ref name=billalbums>{{cite web | url={{BillboardURLbyName|artist=red hot chili peppers|chart=Billboard 200}} | title=Red Hot Chili Peppers Album & Song Chart History: Billboard 200 | accessdate=December 26, 2011 |work=[[Billboard (magazine)|Billboard]]}}</ref> Mindenesetre ez egy jelentős siker volt az előző albumokhoz képest. Ebben az időszakban azonban újra kialakult Kiedis és Slovak drogfüggősége, <ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 219–25</ref> ami miatt gyakran napokig is elhanyagolták az együttest, egymást és társaikat. Slovak függősége 1988. június 25-én, nem sokkal az ''Uplift'' turné befejezése után végül a halálát eredményezte.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 222</ref> Kiedis elmenekült a városból, és nem ment el Slovak temetésére sem (erre a This Is The Place című dalban utal), mivel ezt a szituációt szürreálisnak és álomszerűnek tartotta.<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 210–223</ref> Miután visszatért Los Angelesbe, Kiedis találkozott Fleával, Ironsszal és Lindy Goetz-cel, a menedzserükkel, hogy kitalálják, mit tegyenek. Irons úgy döntött, hogy elhagyja az együttest, mivel nem akart egy olyan csapat tagja lenni, amiben a barátai haldokolnak. Irons, aki évekig depresszióval küzdött, végül a Seattle-i grunge zenekar, a [[Pearl Jam]] tagja lett.<ref name="Kiedis, Sloman, 2004. p. 224">Kiedis, Sloman, 2004. p. 224</ref> Slovak halála és Irons kilépése után Kiedis és Flea megvitatták, hogy érdemes-e folytatniuk a zenélést, és végül a folytatás mellett döntöttek, hogy amit Slovak segítségével felépítettek, ne vesszen kárba.<ref name="Kiedis, Sloman, 2004. p. 224"/>
 
===Egy új, sikeres felállás (1988–1990)===
[[File:Chadsmithclinic.jpg|thumb|right|[[Chad Smith]] 1988 novemberében hivatalosan is a zenekar dobosa lett, D.H. Peligro-t váltva.]]
 
Miután két alapító tagot is elvesztettek, Flea és Kiedis elkezdtek zenészeket keresni a megüresedett posztokra. Irons távozása után Slovak helyére [[DeWayne McKnight|DeWayne "Blackbyrd" McKnight]]-ot választották, a [[Parliament-Funkadelic]] egykori tagját, aki egyszer rövid időre már betöltötte Slovak helyét, amikor őt átmenetileg kirúgták a bandából. [[D. H. Peligro]], a [[Dead Kennedys]] punk rock bandából kapta meg Irons helyét. Kiedis és Flea már évek óta barátok voltak Peligroval, és volt is viccből egy zenekaruk, aminek Three Little Butt Hairs volt a neve. Ahogy megszületett az együttes új felállása, Kiedis úgy döntött, elvonóra megy, hogy megoldja függőségét. Kiedis Van Nuys-ban az ASAP drogelvonó intézetre ment. Miután két hetet töltött az elvonón, Kiedis tanácsadója, Bob Timmons rávette őt, hogy látogassa meg Slovak sírját. Kiedisnek nem volt kedve ott lenni, ellenben Timmons arra ösztönözte, hogy beszéljen Slovakhoz. Pár percen belül Kiedis megnyílt, és nem tudta abbahagyni a sírást. Harminc nappal később Kiedis elhagyta az elvonót, és készen állt, hogy folytassa karrierjét az együttessel. Három fellépés után McKnightot kirúgták, mivel nem volt meg köztük a kémia. <ref name=apter224>Apter, 2004, p. 224.</ref> McKnighttal azonban addig még felvettek egy dalt, a "Blues For Meister"-t, amit Flea énekelt. McKnight annyira elkeseredett amiatt, hogy kirúgták, hogy megfenyegette Kiedist, hogy felgyújtja a házát.<ref name=apter173>Apter, 2004, p. 173.</ref>
 
Röviddel McKnightot kirúgása után Peligro bemutatta Kiedisnek és Fleának a fiatal gitárost, [[John Frusciante]]-t. Kiedis valójában már egy évvel hamarabb találkozott vele egyik koncertjükön. Frusciante-t eredetileg a [[Thelonious Monster]] nevű zenekar meghallgatására küldték, de Kiedis állítása szerint egyből tudta, hogy ő lesz az új gitárosuk. Flea szerint Frusciante egy megrögzött Red Hot Chili Peppers rajongó volt, és "egy nagyon tehetséges és képzett zenész. Ő mindent tud, amit én nem tudok. Én alapjában véve semmit nem tudok a zeneelméletből, míg ő kívülről belülről megtanulta azt. Nagyon fegyelmezett zenész - csak a zene és a cigaretta érdekli."<ref name=apter179>Apter, 2004, p. 179.</ref> Frusciante 1988. szeptember 17-én lépett fel először a zenekarral. Az új felállás egyből írni kezdett a következő albumra, és egy rövid turnét is tartottak, aminek a Turd Town Tour nevet adták; novemberben Kiedis és Flea azonban úgy érezte, hogy ki kell tenni Peligrot a zenekarból alkohol- és drogproblémái miatt. Csakúgy, mint McKnight, Peligro sem fogadta könnyen a rossz hírt. Flea mondta meg Peligronak, hogy kirúgták a zenekarból, de annyira megviselte ez a döntés, hogy napokig ágyban maradt ezután. Évekkel később Kiedis azt nyilatkozta, hogy Peligro kirúgása volt az egyik legnehezebb dolog, amit a zenekarnak valaha meg kellett tennie, bár ez segített abban, hogy Peligro leszokjon a drogokról.
83. sor:
 
=== Frusciante visszatérése, és széleskörű népszerűség (1998–2001) ===
Távozása utáni években nyilvánossá vált, hogy John Frusciante kábítófüggő lett, aminek köszönhetően elszegényedett, és a halál szélére került.<ref name="redux">{{cite web| author=Skanse, Richard| url =http://www.rollingstone.com/artists/redhotchilipeppers/articles/story/5923940/red_hot_redux | title = Red Hot Redux |work=Rolling Stone | date = April 30, 1998| accessdate =March 31, 2007|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090228174015/http://www.rollingstone.com/artists/redhotchilipeppers/articles/story/5923940/red_hot_redux|archivedate=February 28, 2009}}</ref> Bár Frusciante elvesztette a kapcsolatot legtöbb barátjával, Flea mindig kereste, és segített rábeszélni, hogy menjen el a Las Encinas Drogrehabilitációs Intézetbe 1998 januárjában. <ref name=kiedis397>{{harvnb|Kiedis|Sloman|2004|pp=397}}</ref><ref>{{cite web | url={{Allmusic|class=artist|id=p78092|pure_url=yes}} | title=John Frusciante Biography | accessdate=August 8, 2007 | author=Prato, Greg | publisher=Allmusic}}</ref> John februárban befejezte az elvonót, és bérelt egy kis apartmant Silver Lake-ben.<ref name="stpg398">{{harvnb|Kiedis|Sloman|2004|p=398}}</ref> Számos sebesülést és problémát szerzett függősége alatt, ezek közül néhányat műtéttel kellett helyreállítani, többek között a karjain lévő sebeket, az orrát, és a fogait is kiműtötték egy halálos fertőzés következtében.<ref>{{cite news|url=http://www.guardian.co.uk/music/2003/feb/14/artsfeatures.popandrock |title=It's great to go straight|work=The Guardian |location=UK |author=Dave Simpson|date=February 14, 2003|accessdate=August 15, 2008}}</ref>
 
Navarro 1998-as távozása után a Red Hot Chili Peppers a feloszlás szélére került. Flea azt mondta Kiedisnek, hogy "az egyetlen mód, ahogy el tudom képzelni a folytatást, az ha visszahívjuk John-t a bandába".<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 404</ref> Kiedist ez meglepte, és úgy gondolta, hogy Frusciante sosem dolgozna vele újra, mivel azokat a személyes problémákat, amik miatt 1992-ben távozott, még mindig nem oldották meg. Kiedis és Flea Frusciante megtisztulása és felépülése után úgy érezték, hogy megpróbálhatják visszahívni őt. 1998 áprilisában Flea meglátogatta, és megkérte, hogy csatlakozzon az együtteshez. Frusciante zokogni kezdett, és azt mondta, hogy "semmi sem tenné boldogabbá a világon"."<ref name="stpg398" /><ref name=p.408>Kiedis, Sloman, 2004. p. 408</ref> Flea összehozott egy találkozót Anthonyval, hogy megoldják személyes problémáikat, amik még mindig fennállhatnak közte és John között. Flea megkönnyebbülve tapasztalta, hogy nem haragudnak egymásra, és mindketten izgatottan várják, hogy újra közösen zenéljenek. A hét végén már újra közösen játszott a 6 év után újraegyesített Red Hot Chili Peppers.<ref name="kiedisquote1">Kiedis, Sloman, 2004. p. 389–400</ref> Anthony Kiedis a következőket mondta a szituációról:<ref>Kiedis, Sloman, 2004. p. 399</ref>