„Szentkirály (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
városrész infobox |
|||
44. sor:
A külvárost eredetileg ''Abonynak'' (Obon) nevezték, de a [[12. század]]tól már Szentkirály néven említik az ekkor itt alapított [[Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái#Külvárosok|Szent István templomról]].
A [[rómaiak|római idők]]ben szabvány őrtorony állt a területén. A [[török hódoltság|török idők]]ig, a [[16. század]]ig lakott maradt, dunai átkelő, rév működött itt. Első templomát, a [[Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái#Külvárosok|Szent András plébániatemplomot]] már [[I. István magyar király|Szent István]] idejében építették, de a [[14. század]]ban már csupán a romjai álltak. Ennek közelében állt István király kastélya. Egyes feltételezések szerint itt is halt meg [[1038]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én.<ref name="katlex" /><ref>Szent István városa – Esztergom története (2006) Szerk:Meggyes Miklósné</ref><ref>http://www.esztergom.hu/files/DownloadFile?topic=esztergom\files.nsf&did=5554837333692F42C12573020035815A&filename=esztergom_delivarosresz_szabalyozasi_terv.pdf</ref>
A település másik templomát, a [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szent István templomot, keresztes konventet és ispotályt]] – ami egyben a település későbbi névadója is – [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király alapította Szent István keresztes kanonokrendje számára. Sokáig úgy tartották, hogy a [[Jeruzsálemi Szent János lovagok]] [[magyarország]]i központjának épült, de később megállapították, hogy egy önálló ispotályos-kanonokrendi kongregációként jöttek létre. A templom húsz méter széles, harminchat méter hosszú, háromhajós és kéttornyú volt. Mellette állt [[Szent Elek]] és [[Szent Balázs]] kápolnája is. A konvent [[hiteleshely]]ként működött, azaz a hozzájuk forduló ügyfelek közti peres ügyeket, vagy esetenként országos jelentőségű ügyeket ők foglaltak írásba. Ilyen volt például az itt íródott [[beregi egyezmény]]. Az itt készült dokumentumokból, térképekből kapunk pontos leírást a korabeli birtokviszonyokról. III. Béla 1181-ben megerősítette az ispotályt, adott részére 12 hajót. A legkorábbi itteni töredékes pecsétű oklevél 1223-ból maradt fenn.<ref name="katlex" /> A konvent munkája a tödök hódítással ért véget. Később a település köveit is széthordták. Esztergom [[Esztergom története#Az 1595-ös ostrom|1595-ös ostromának]] során itt volt a keresztény lovagok hídfőállása, ezért sok csata zajlott a területén. Az itt felállított táborban halt meg [[Balassi Bálint]].
| |||