„Tonuzoba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{jegyzetek |
|||
1. sor:
'''Tonuzoba''' vagy '''Tonuzaba''' ([[oguz nyelvek|oguz]] „disznó-aba”) [[besenyők|besenyő]] törzsfő volt, aki [[Taksony magyar fejedelem|Taksony fejedelem]] idején költözött az országba népe egy részével. Utódai magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségeket]] alapítottak, őt tekintik a [[Tomaj nemzetség|Tomaj]], [[Szalók nemzetség|Szalók]], [[Bő nemzetség|Bő]] és [[Örkény nemzetség|Örkény]] nemzetség ősének, de a [[Maglód nemzetség|Maglód]] és [[Tátony nemzetség|Tátony]] nemzetséggel is kapcsolatba szokták hozni.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
Nevében az ''aba'' vagy [[apa (méltóság)|apa]] [[Türk Birodalom|türk]] méltóságnév.
Egyes források kapcsolatba hozzák [[Vazul]]lal, aki [[I. István magyar király|Szent István]] unokatestvére volt.
[[Anonymus]] szerint Taksony „[[Kunország]]ból” nősült, ahol ekkor a [[besenyők]] laktak, valószínűleg ezzel a házassággal lehet kapcsolatban Tonuzoba magyarországra költözése, a házasság a szövetséget pecsételte meg. Tonuzoba [[Heves megye|Hevesben]] kapott birtokot Taksony [[tisza]]i szállása mellett, ahogy az a fejedelmi sógorsággal máskor is megtörtént. Népének zömét a nyugati határon a mosoni kapunál telepítette le ekkor valószínűleg Taksony, hogy védje az országot a [[955]]-ös [[augsburgi csata|augsburgi vereség]] utáni időszakban.<ref name="Györffy:István:4.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 4 / Kalandozás és életforma-változás. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
Tonuzoba a besenyő törzsszövetség második méltóságát viselte.<ref name="Korai magyar"/>
Valószínűleg a [[talmácsok|talmács]] törzs feje volt, mert ennek a besenyő törzsnek a neve jelent meg ekkoriban a nyugati és a déli határvidéken is ([[Stájerország]]ban [[Tillmitsch]], [[Morvaország]]ban [[Tlumačov]], az [[Vöröstoronyi-szoros|Olt-szorosban]] [[Nagytalmács]]).<ref name="Györffy:István:7.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 7 / Géza külpolitikája. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
[[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] kezdett bele Magyarországon az erőszakos térítésbe [[970]] után, ezért már az ő idejében történt, hogy Tonuzobát választás elé állították.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
15 ⟶ 12 sor:
A [[krónika (műfaj)|krónikák]] szerint megrögzött [[pogányság|pogány]] volt, aki nem akarta felvenni a [[kereszténység|keresztséget]], inkább – élve vagy halva – eltemetkezett az Abádi-révnél ([[Abádszalók]]).<ref name="Korai magyar"/>
Utódait viszont nem érintette büntetése, ami a türk-mongol ítélkezés sajátja, szemben a korabeli szlávval, ahol gyakori volt teljes nemzetségek kiirtása (pl. cseh Szlavnikok és Vrsovecek), ezért Tonuzoba végül sok magyar úri nemzetség őse lehetett.<ref name="Györffy:István:8.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
Tonuzoba fia Anonymus szerint [[Urkund]] (''Örkény'') volt, aki megkeresztelkedett apjával ellentétben, az ő fia lehetett [[Tomaj]], akitől egyik nemzetsége a nevét kapta István idején.<ref name="Györffy:István:8.fejezet"/>
== Jegyzetek ==
| |||