„Nemzeti Parasztpárt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az 1956-os forradalomban: egyértelműsítés - Huszár Tibor |
|||
69. sor:
[[Bibó István (politikus)|Bibó István]] és [[Farkas Ferenc (politikus)|Farkas Ferenc]] a Petőfi Párt politikusaiként Nagy Imre [[harmadik Nagy Imre-kormány|harmadik kormányában]] (1956. [[november 3.]]) is tárcát kaptak.
A párt 1956. [[október 31.|október 31-én]], szerdán délután alakult újjá a [[Városliget]]ben, a Vajdahunyad várában lévő Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, nagy tömeg jelenlétében. Az [[S. Szabó Ferenc]] által szervezett, a rádióban is meghirdetett alakuló ülésen Veres Péter lemondott az elnöki posztról. Beszéde közben sokan közbekiabáltak és őt vádolták a párt működésének megszűnéséért. (Illyés megvédte.)<ref>[http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/oha/ssznpp.htm S. Szabó Ferenc: A Petőfi Párt a forradalomban]</ref> Az alakuló ülést már október 30-án megelőzte egy összejövetel Illyés Gyula lakásán, a párt több meghatározó alakjának részvételével, ahol határozatot fogadtak el a választmány és az irányító testület tagjairól.<ref name="bibó">[[Huszár Tibor (szociológus)|Huszár Tibor]], [[Bibó István (politikus)|Bibó István]]: ''Bibó István - Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok''. Bp., Kolonel Lap- és Könyvkiadó, 132-140. o. ISBN 963-01-9496-1 (1989)</ref>
A párt visszakapta Dorottya utcai székházát. A párt nevét Petőfi Pártra változtatták - a párt nevének megváltoztatását leginkább Németh László szorgalmazta.<ref name="bibó"/> Ezt S. Szabó, akit főtitkárhelyettesnek választottak (a főtitkár Farkas Ferenc volt) utólag így indokolta: ''"Feltételezem, hogy az akkor jól hangzó Petőfi-vonulatba ezzel az elnevezéssel akarták beemelni a Nemzeti Parasztpártot, megszabadulván ezzel a „nemzeti” miatt is sokszor sovinisztává, antiszemitává meg nem tudom mivé gyalázott névtől, meg a parasztiságtól is, mert a Dunántúl népe nem szerette a „paraszti” elnevezést. Annak, hogy „nemzeti” és „paraszt”, voltak olyan hátrányai, amelyek nem csengtek mindig, mindenkinek jól, de az, hogy Petőfi, az a népi vonalon is nagyon jól hangzott."'' De voltak ellentétes hangok is - Bibó például a párt nevének megváltoztatását nem tartotta indokoltnak, illetve a Petőfi nevére való hivatkozást sem praktikus, sem eszmei okokból nem találta megfelelőnek.<ref name="bibó"/>
| |||