„Gornje Planjane” változatai közötti eltérés

[[Šibenik]]től légvonalban 24, közúton 39 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra [[Dalmácia]] középső részén a fekszik.

A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Dobričić falu állt ezen a területen. <ref name="povijest">[http://www.nevest-cera.net/page7.php Nevest-cera.net:Povijest]{{hr}}</ref> A šibeniki püspökség alapítása után [[1298]]-ban a püspökséghez tartozó települések között Planjanét is említik. <ref name="povijest2">[http://hrcak.srce.hr/file/212747 Ankica Čilaš Šimpraga: Ojkonimski tipovi u Drniškoj krajini s osobitim osvrtom na ojkonime na -(j)ane]{{hr}}</ref> A környező településekkel együtt [[1522]]-ben szállta meg a [[Oszmán Birodalom|török]] és csak a [[17. század]] végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a [[Klissza]]i szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került, majd [[1856]]-ban az újonnan alapított unešići plébánia része lett és ma is hozzá tartozik. <ref name="zupa">[http://www.franjevci-split.hr/index.php?option=com_content&view=article&id=398&Itemid=7 Franjevci-split.hr:Unešić] {{hr}}</ref> A település [[1797]]-ben a [[Velencei Köztársaság]] megszűnésével a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1806]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] csapatai foglalták el és [[1813]]-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az [[I. világháború]] végéig tartott. Az [[I. világháború]] után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd [[Jugoszlávia]] része lett. A falunak [[1953]]-ban 592, [[1981]]-ben 380, [[2011]]-ben 166 lakosa volt.

*[[Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1974 és 1976 között épült modern stílusban Danko Lednić tervei szerint. Felszentelése 1976. július 24-én történt. A délszláv háború során a szerbek teljesen lerombolták. A háború után eredeti formájában építették újjá.<ref name="zupa">< /ref>

*A Bogočin-hegyen 1934-ben nagy beton keresztet építettek, melyen a Fájdalmas Szűzanya képét helyezték el. 1940-ben villám csapott bele és súlyosan megrongálódott. 1968-ban a plébános javaslatára a helyén kápolnát építettek a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére.<ref name="zupa">< /ref>