„Parnasszosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
<big>'''Parnasszosz'''</big>
<div align=center>
[[Fájl:Parnassus.jpg|190px|középre
</div>
{| style="background: transparent; text-align: left; table-layout: auto; border-collapse: collapse; padding: 0; font-size: 100%;" cellspacing="0" cellpadding="0"
29. sor:
A '''Parnasszosz-hegy''' ([[latin nyelv|latin]] ''Parnassus'', ma Liakura) Közép-[[Görögország]] hatalmas, [[kréta kor]]i [[mészkő (kőzet)|mészkőhegysége]], amely a [[Korintoszi-öböl]] északi partvidékén, elbűvölő, olíva ligetekkel tarkított táj kellős közepén emelkedik. Az archaikus Görögországban a Parnasszosz, [[Apollón]] szent hegye, és a „[[Kasztaliai-nimfák]]”, azaz a [[múzsák]] lakhelye volt. A hegy lábánál fekszik [[Delphoi]], amelynek híres [[jósda|jósdáját]] egykor a világ közepének tartották, továbbá a sziklák közti szurdokban fakad a szent Kasztalia-forrás.
A Parnasszosz név [[etimológia]]ilag a pregörög előnyelvből ered. A ''parna-'' szótő a [[hettita nyelv|hettita]] eredetű „ház” szóra vezethető vissza, a ''–sszosz'' utótag pedig szintén a hettita főnevek alanyesetére vezethető vissza, a görögben általában a helységnevek jelölésére szolgáló végződés.
== Parnasszosz a mitológiában ==
[[Fájl:Raffael 072.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Raffaello Sanzio|Raffaello]]: Parnasszosz]]
A Parnasszosz hegy névadója [[Kleodóra]] [[Nimfa (mitológia)|nimfa]] és [[Kleopompóusz]] fia Parnasszosz, aki a hegy lábánál álló város vezetője volt. Egyszer a városra özönvíz-szerű esőzés zúdult és mindent elpusztított. A városlakók mindenüket hátrahagyva menekültek az áradás és a nyomukban üvöltve loholó farkasok elől, mind feljebb és feljebb a hegyre. A túlélők, Parnasszosz vezetésével új várost építettek itt, amelynek neve Likoreia (Lykoreia) azaz „farkasüvöltés” lett. (Ma a Parnasszosz legmagasabb csúcsának elnevezése: Likoreia vagy Likeri (2457m).)
A Parnasszoszhoz kötődik a görög mítoszok nagy vízözön-története is, amely szerint a megmenekülő [[Deukalión és Pürrha|Deukalión]], [[Prométheusz (titán)|Prométheusz]] fia, valamint felesége, [[Deukalión és Pürrha|Pürrha]], a vizek apadásakor a Parnasszosz csúcsán kötöttek ki és itt teremtették meg az új emberiséget a Földanya csontjaiból, azaz a hátuk mögé dobált kövekből.<ref>[[Apollodori Bibliotheca]]: ''Mitológia''., I. 7.2; [[Ovidius]]: ''Átváltozások'', I. 316</ref>
46. sor:
== Parnasszosz, mint metafora ==
A „Parnasszosz” irodalmi megjelenésében a szépség és a művészet eszményi helyszíne, a költészet otthona, a tökély és a halhatatlanság jelképe. Ezt tükrözik az ókorban itt megrendezett Parnasszoszi Játékok elnevezésű költészeti és szónoki versenyek. [[Angoulême-i Margit navarrai királyné|Navarrai Margit]] ([[1492]]–[[1549]]) irodalmi „szalonjának” elnevezése is ''Új Parnasszosz'' volt. „Ebben az értelemben választották elnevezésül az un. parnasszisták, az 1866–1876 között megjelenő ''Le Parnasse Contemporain'' versantológia-sorozat költői.”
:„Poéták, akik hajdan regéltek
: az aranykorrul s boldog életrül,
| |||