„Szentmargitbánya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
39. sor:
Vára [[1273]]-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. [[1276]]-ban ''„Sancta Margareta”'' néven említik. [[1277]]-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát [[1359]]-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A [[Oszmán Birodalom|török]] [[1529]]-ben, [[1532]]-ben és [[1683]]-ban is elpusztította. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] hajdúi, [[1705]] és [[1709]] között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az [[Esterházy család]] volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a [[19. század]]ban a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.
Vályi András szerint ''„SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban.”''
[[1910]]-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Kismartoni járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Ausztriához csatolták. [[1989]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] a [[Páneurópai piknik]] keretében történt magyar határnyitást követőn több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.
| |||