„III. Sancho navarrai király” változatai közötti eltérés

A trónon apját, [[IV. García navarrai király|IV. (Félénk) García]] (964?–1000) pamplonai királyt (994–1000) követte, és apja halála után ''II. Sancho'' néven (1000-1035) [[Aragónia]] grófja is lett. III. Sancho kiskorúsága idején (1000–1004) ''Sancho Ramirez'' (III. Sancho dédapjának, [[III. García navarrai király|III. García]] (919–970) pamplonai király (931–970) ''Ramiro Garcés'' nevű fiának a gyermeke), régensként kormányzott.

III. Sancho uralkodása kezdetén, 1002-ben, ''Calatañazornál'' a leóniak – a Kasztíliai Grófsággal és [[Navarra|Navarrával]] szövetségben – nagy győzelmet arattak a [[Córdobai Kalifátus]] kiváló hadvezére, a spanyolok által ''Almanzornak'' nevezett ''Abu Amir Muhammad Ibn Abdullah Ibn Abi Amir'', ismertebb nevén [[Al-Hajib Al-Manszúr]] (938? – 1002) vezette mór sereg felett. (Almanzor a csatában kapott súlyos szemsérülése következtében megvakult és még ebben az évben meghalt.) A hispániai keresztény államok szövetsége által aratott győzelem azért volt jelentős, mert Almanzor halálával megszűnt a Córdobai Kalifátusnak az Almanzor vezette-irányította, 987/988 óta tartó támadássorozata.<ref >Az újabb történeti kutatások szerint az Almanzor feletti győzelem, a csata, csak legenda, a valóságban ütközetre Calatañazornál nem is került sor.</ref> III. Sancho ügyesen ki is használta azt, hogy uralkodása jelentős részében a félsziget nagyobb részét még uraló [[mórok]] ezután egymás ellen vívtak súlyos harcokat. (A [[Córdobai Kalifátus]] 1031-ben egymással viszálykodó királyságokra szét is hullott.) A navarrai uralkodó terjeszkedő politikát folytatva, növelte a királyság hatalmát: [[1018]]-ban megszerezte [[Sobrarbe]] és [[Ribagorza]] ősi frank grófságokat, és – családi kapocsolatokkapcsolatok révén – kiterjesztette hatalmát [[Kasztília|Kasztíliára]] is.

III. Sancho felesége, ''[[Kasztíliai Muniadona Mayor|Munia]]'' (''Muniadonna, Munia Elvira'', ?–1066), ugyanis a ''Lara ház – beliház–beli'', ''Sancho García'', más jelölés szerint ''I. Sancho'', [[kasztília]]i gróf (*965?;. ur. 995–1017) leánya volt, a grófnak egyébként jelentős szerepe volt a calatañazori győzelemben. Apósa halálakor III. Sancho lett sógorának (felesége öccsének), a kiskorú ''García Sáncheznek'', más jelölés szerint ''II. Garcíának'', Kasztília grófjának (*1010, ur. 1017–1029) a gyámja. Amikor García Sánchez grófot meggyilkolták (1029), III. Sancho ténylegesen Kasztília urává vált (éppen ezért egyes forrásokban szerepel is, mint ''II. Sancho gróf'' /1029–1035/), és Kasztíliát – ténylegesen – elszakította a [[Leóni Királyság]]tól, miközben formálisan már ebben az évben ''Ferdinándot'', ''Muniától'' született középső fiát (1016? 1018?–1065), tette Kasztília grófjává. 1032-ben Ferdinánd feleségül vette ''Sanchát'' (1013?–1067), a [[Kantábriai-ház]]ból származó, [[V. Alfonz leóni király|V. (Nemes) Alfonz]] (994–1028) leóni király (999–1028) lányát, [[III. Bermudo leóni király]] (1010? 1017?–1037) testvérét. A házasságkötés lehetőséget adott III. Sanchónak arra, hogy az egész [[Leóni Királyság]]ot fennhatósága alá vonja: 1034-ben bevonult [[León (település, Spanyolország)|Leónba]], a királyság fővárosába, ahol császárrá koronáztatta magát – igaz, még ebben az évben önként ki is vonult.

Egyes, nem [[spanyolok|spanyol]] szerzők szerint III. Sanchót meggyilkolták, de ezt egyik spanyol szakmunka sem erősíti meg: a király haláláról beszámolva a „meghalt” és nem a „meggyilkolták” kifejezést használják. III. Sancho végrendeletében négy királyságra osztotta birodalmát, és ezeket négy fiára hagyta: ekkor emelte grófságból királysággá Kasztíliát és Aragóniát is. III. Sancho utóda a királynak a Muniával kötött házasságából született első fia, [[V. García navarrai király|V. (Nájerai) García]] királya lett (1035–1054), középső fia, [[I. (Nagy) Ferdinánd]] örökölte Kasztília trónját (1035–1065) és 1037-ben ő lett (szintén I. Ferdinánd néven), León királya is, 1065-ben bekövetkezett haláláig. Kisebbik fia, [[Gonzalo]], Sobrarbe és Ribagorza királya (1035–1043, †1045) lett, házasságon kívül született fia, [[I. Ramiro aragóniai király|I. Ramiro]] (1035–1063) pedig Aragóniáé.