Wikipédia

„Jéghegy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
[[Fájl:Iceberg_with_hole_near_Sandersons_Hope_2007-07-28_2.jpg|thumb|right|300px|Bizarr jéghegy [[Grönland]] közelében]]
[[Fájl:Antarctic, iceberg (js) 61.jpg|thumb|left|110px|Olvadó jéghegy]]
 
A jéghegyek [[Grönland]] vagy az [[Antarktisz]] kontinentális jéghátáról [[gleccser]]ek húzódnak a tenger felé és abba kifelé tólódnaktolódnak, mindaddig amíg a víz felhajtó ereje kisebb-nagyobb részeket a gleccsernyelvekről le nem tör. A jégtakarók hatalmas, megfagyott folyók, amelyeket a hóesés táplál. Megállás nélkül haladnak előre a tenger felé. Van, amelyiknek a "nyelve" több száz kilométernyire lóg bele a sós vízbe. Ilyen például a kanadai [[Ayles-selfjég]], a [[Franciaország]] nagyságú [[Ross-selfjég]] az [[Antarktisz]]nál, vagy a Jakobshavn-gleccser [[Grönland]]on. Ez utóbbi a leggyorsabb gleccser a világon; naponta 20-30 métert halad előre a tenger felé, és évente 35 milliárd tonnányi jég törik le róla.
 
A [[globális felmelegedés]] egyik legjelentősebb hatása a sarki jég gyorsuló olvadása. Ha az összes jég elolvadna az [[Antarktisz]]on és [[Grönland]]on, akkor több mint 60 méterrel emelkedne a világtengerek vízszintje. A néha több száz méter vastag jéghegyeknek alig 1/9 része áll ki a vízből, ezért veszélyeztetik a hajózást. Gyakran az óriási jégtömeg 100-130 méterre is kiemelkedik a vízből, míg a víz alatti rész a 800 méter mélységet is eléri.
15. sor:
Az úszó jéghegyek számos balesetet, katasztrófát okoztak már a tengeri hajózásban. 1914-ben létrehozták a Nemzetközi Jégfigyelő Szolgálatot.
 
* Az addig épített legnagyobb utasszállító hajó a [[RMS Titanic|Titanic]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] beli, [[New York]] citybeba tartó első útján, [[1912]]. [[április 14.|április 14-én]], vasárnap 23:40-kor az északi szélesség 41° és nyugati hosszúság 50°-nál jéghegynek ütközött, és [[április 15.|április 15-én]], hétfőn, az ütközés után 02:20-kor kettétörve elsüllyedt.
 
== Méreteik ==
21. sor:
Néha óriásiak is lehetnek. Vannak olyan kolosszusok, amelyeknek a hossza és a szélessége is kilométernyi. A vízből kiemelkedő magasságuk 120-150 méter magas is lehet. A jégtömb olvadása során bástyatorony, platószerű formájú lehet, mintegy hetedrésze áll ki a [[víz]]ből, s teljes magassága 1.000 méternyi is lehet.
 
A jéghegyek a [[Déli-sark]]on néha csíkosak, amit a hórétegek képeznek a különböző eseményekre reagálva. A kék csíkot a jégrepedésbe hirtelen buborékképződés nélkül belefagyott olvadt víz okozza. Amikor a jéghegy a tengerbe csúszik, egy réteg sós tengervíz ráfagyhat, alulról és ha az gazdag algákban, akkor zöldes színű lesz. Barna, fekete és sárga csíkokat a szennyeződés okozza, ami csúszás közben tapad a jégre, mielőtt a vízbe érne.
 
A jégmezők széleitől elváló jéghegyek a 40 szélességi fokig is eljuthatnak, ahol végül elolvadnak. Útjuk igen hosszú, sokszor fél évig is eltarthat. A sebességük óránként 120 méter. A déli Jeges tengeren úszó jégtáblák hatalmasabbak, mint az északi [[Atlanti-óceán]]ban található úszó jégdarabok.
36. sor:
*[http://www.uscg-iip.org/ International Ice Patrol (Nemzetközi Jéghegyfigyelő Szolgálat)]
*[http://www.osei.noaa.gov/Events/Ice/2003/ICEantarc308_MO.jpg A B15-A jelű jéghegy]
*[https://www.youtube.com/watch?v=ewHIo2ekU4g Úszó jéghegy összeomlása (videovideó)]
*[http://www.privatbankar.hu/html/techtud/tud.php?kommentar=27039 Megfejtették a jéghegyek titkát]
*[http://www.privatbankar.hu/html/techtud/tud.php?kommentar=27115 A jégolvadás elpusztíthatja az egész világot]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jéghegy”