„Udvard” változatai közötti eltérés

A gyorsan növekedő település [[1429]]. [[október 2.|október 2-án]] városi jogokat kapott, [[1441]]-ben pedig a pallosjogot is elnyerte. [[1462]]-ben Udvard járási székhellyé vált. A törökök [[1530]]-ban és [[1533]]-ban támadták meg először, majd [[1550]]-ben és [[1554]]-ben ismét nagy pusztítást vittek végbe (ez utóbbi támadáskor pusztult el a Szent Márton halmi erődítés és a Szt. Márton kápolna). A török idők emlékét őrzi a falutól keletre emelkedő ''Török-domb'' (140 m), melyet a szájhagyomány szerint a törökök sajkáikkal hordtak össze.

[[1572]]-ben Udvard tartósan török uralom alá került, ezzel hanyatlásnak indult, temploma is elpusztult. Miután közelében felépült [[Érsekújvár]] vára 1580-ban, szinte állandóan harci tevékenység folyt a környékén. [[1663]]-ban a törökök innen irányították Érsekújvár ostromát. A lakosságot a fekete hímlőhimlő (1655, 1678, 1685) is tizedelte. Udvard Érsekújvár visszafoglalásakor, [[1685]] nyarán szabadult fel a 113 éves török uralom alól. A majtényi fegyverletétel után a környék ura ''Szász Keresztély Ágoston'' esztergomi érsek lett, aki fekete-erdei német iparos családokat telepített itt le. Az [[1715]]-ös összeírás szerint Udvardnak mintegy ezer lakosa volt.

[[1848]]-ban Fényes Elek leírása szerint 3457 lakosa volt. Komárom vármegye leírása című munkájában így ír a faluról: '' Udvard, igen régi magyar falu a Zsitva vize mellett, 3335 katholikus, 90 református s 32 zsidó lakossal. A falu közepén áll az újabb ízlésű katholikus parochiális szentegyház, azonban a reformátusok is birnak itt anyaegyházat. Határa 13,500 hold, s merő rúna, sárga és fekete agyag, hellyel közzel homokos, átalában termékeny elsőosztályú szántóföldek, jó rétekkel s középszerű bortermő szőlőskertekkel dicsekedhetik. Erdeje 70 hold tölgyesnél több nincs. Áll 100 és 1/2 régi szabályzatlan telekből, s a lakosok nem úrbér szerint tesznek szolgálatot, hanem termesztményeikből 1/10-det adnak s egy lelkes gazda 120 posoni mérős földet bír. Az említett telkekből csak 90 adózik, mert 6-ot nemes érseki hűbérnökök birnak, a fennmaradt rész pedig, vagy a plébániához , vagy a bírósághoz, vagy a hadnagysághoz tartozik. A közmunkabéli összeírás szerint van itt 261 leszállított telek, 355 házas zsellér 37 lakó, 45 kézmívesei közül kovács 4, kollár 2, szabó 6, takács 11 , csizmadia 12, szűcs 4 . varga 5, asztalos 1, s ezek mindnyájan , 11 kontárt kivéve, céhbéliek, s részint az érsekújvári, részint a verebélyi, esztergomi, nagysallói, sellyei céhekhez tartoznak. Földesura 1268-tól fogva az esztergomi érsek. Az udvardiak hajdan királyi szolgák vagy udvarnokok voltak.''<ref>{{Fényes}}</ref>

[[1963]]. januárjában a Zsitva elárasztotta a község északi és nyugati részeit, valamint elsodorta a régi hidat.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Udvard/pages/002_udvard_foldrajz.htm</ref> [[1986]]-ban a faluközpontban felépült a Jednota üzletház.

* A községben számos civil szervezet működik: ''Kaszap István 28. számú Cserkészcsapat'',<ref>http://www.udvardicserkesz.sk/</ref> ''Gitárklub'', ''Tapsikolók'', ''Vöröskereszt'', H''armadrendi Ferencesek''.

A vasúttól délre eső területen, valamint a falutól északkeletre kiterjedt gyümölcsösök találhatóak (alma, cseresznye, barack, szilva). Előbbi terület az OVD ([http://www.ovddvory.sk Ovocinárske družstvo]) gazdasághoz tartozik, mely összesen 177 hektár területen gazdálkodik (ebből 115 hektár almáskert<ref>http://ovddvory.sk/index1.php?ovd=produkcia</ref>). Korábban többen foglalkoztak selyemhernyó-tenyésztéssel Udvardon, az újvári utat az 1940-es évekig eperfák szegélyezték.

[[Geotermika|Geotermális]] kútját 1980-ban létesítették. A másodpercenkénti 7.,2 liter vízhozamú, 62 °C hőmérsékletű termálvíz hasznosításának tervezete azonban csak 2008-ban fogalmazódott meg.

** A ''Bessenyei-kereszt''et [[1950]] körül állítattaállíttatta Maczko Ferenc és neje, Kecskés Melánia;