„Eiger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
11. sor:
| típus =
| utolsó kitörés =
| első megmászás = [[1858]]. [[augusztus 11.]]
| legkönnyebb útvonal =
| pozíciós térkép = Svájc
| térkép =
}}
'''Eiger''' egy 3970 méter magas hegy a [[
A Mönch és a Jungfrau hegyekkel együtt a svájci
A hegy északi oldala 3000 méteres
Az Eiger leghíresebb látványossága az északi oldal sziklafala (Eigerwand, vagy Nordwand), mely 1800 méteres, és ez az Alpok legnagyobb északi sziklafala. Ide helikopteres túrákat is szerveznek.<ref>Reinhold Messner, The Big Walls: From the North Face of the Eiger to the South Face of Dhaulagiri, p. 41</ref>
AZ Eigert először 1858-ban mászták meg, a legveszélyesebb északi falat 1938-ban. 1935 óta több mint 64 hegymászó lelte itt a halálát mászás közben, ezért ezt az oldalt „halálfalnak” is hívják.
==Geográfia==
Az Eiger [[Grindelwald]] és [[Lauterbrunnen]] települések és völgyei között fekszik, 2
A hegyi vasúton utazva panoráma kép nyílik mind az Eigerre, a Mönchre és a Jungfrau hegyekre.
A hegy minden oldala a Lütschine folyót táplálja. A hegy északi oldala szinte sosem jeges, de a másik oldalon jelentős gleccser alakult ki. Az Eiger-gleccser a nyugati oldalról halad a Mönch felé 2400 méterig, egészen az Eigergletscher vasútállomásig. A keleti oldalon az Eismeer tart lefele 1300 méterig, az alsó Grindewald-gleccseren át a Fekete Lütschine folyóba. A déli és keleti oldalon egy 20 km hosszú gleccser alakult ki.
Az egész régiót, benne a magas csúcsokat és a gleccsereket, 2001-ben az UNESCO Világörökségi területnek nyilvánította.
2006-ban az Eiger keleti oldaláról leszakadt egy közel 700 000 köbméteres sziklatömb, mely lakatlan területre zuhant, károkat nem okozott
==További információk==
* Puskás Gyula István: Svájc, 2011,
==Források==
|