„Első dunai bolgár birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
43. sor:
==== Egy szilárd terület megalapítása a Balkánon ====
Miután [[ongali csata|Ongalnál]] jelentős mértékű vereséget mértek a bolgár-török és szláv csapatok ellenfelükre, tovább vonultak a Balkán-hegység déli vonulatai felé, majd ismét vereséget mértek a bizánciakra. Ekkor a bizánciaknak egy megalázó békeszerződést kellett aláírniuk, melyben elismerték a Birodalom határán megalakult új állam függetlenségét. Ezen felül évente hűbért kellett fizetniük Bulgáriának. Ugyanekkor keleten folytatódott a kazárok ellen vívott háború, melynek folyamán [[700]]-ban egy csatában meghalt Aszparuh. A bolgár-törökök elvesztették a [[Dnyeszter]]től északkeletre fekvő területeiket, de az ettől nyugatra fekvő részeket megpróbálták megtartani. A bolgár-törökök megegyezést kötöttek a szlávokkal, melynek értelmében az állam vezetője a bolgár-török kán lett, akinek az volt a feladata, hogy megvédje az országot a bizánciak támadásaitól, míg a szlávok jelentős mértékű autonómiát kaptak, melynek fejében a [[Kárpátok]] vonalában meg kellett védeniük az országot az onnan érkező [[avarok]]tól.<ref name="Theo359"/>
[[Aszparuh]] utódja, [[Tervel bolgár kán|Tervel]] 705-ben segített a trónról letaszított [[II. Jusztinianosz bizánci császár|II. Jusztinianosznak]] visszaszerezni a trónt.<ref>Pauli ''Historia Langobardorum'' VI.31, MGH SS rer Lang I, p. 175</ref> Cserébe Trákia északi részén megkapta Zagore területét, s ez volt az első olyan terjeszkedése az országnak, amellyel déli irányba átlépték a Balkánt. Három évvel ezt követően Jusztinianosz megpróbálta fegyveres erővel visszaszerezni ezt a területet, de seregét az [[ankhialoszi csata (708)|ankihialoszi csatában]] legyőzték a bolgár seregek. 716-ban Tervel egy [[716]]-os [[békeszerződés|fontos megállapodást]] kötött Bizánccal. [[717]]–[[718]]-ban 50.000 katonát küldött [[Konstantinápoly ostroma (717–718)|Konstantinápoly megsegítésére]]. A hatalmas bolgár-török sereg 30.000 [[arabok|arabot]] ölt meg,<ref>Theophanes, ibid., p. 397</ref> Tervelt kortársai pedig Európa megmentőjének nevezték.
57. sor:
[[Krum bolgár kán|Krum]] (más néven Crummus vagy Keanus Magnus) nagykán uralkodása alatt (803–814) északnyugati és déli irányba terjeszkedett az ország. 809-ig elfoglalta a Duna középső folyása és [[Moldova]] közötti, a teljes mai [[Románia]], [[Szófia]] területét magába foglaló területet,<ref>Classen, J. (ed.) (1841) Theophanes Chronographia, Corpus Scriptorum Historiæ Byzantinæ (Bonn) ("Theophanes") Vol, I, 6301/802, pp. 752-3</ref> 813-ban pedig bekebelezte Adrianapol (a mai [[Edirne]] területét, s [[Konstantinápoly]]t is megtámadta. A bolgár csapatok 804 és 806 között megsemmisítették az Avar Kaganátust, s a [[Duna]] középső folyásánál az ország szomszédja a [[Frank Birodalom]] lett. 811-ben a [[pliszkai csata|pliszkai csatában]] egy nagy bizánci sereget győztek le nagy fölénnyel.<ref>Theophanes, ibid., р. 492</ref> [[I. Niképhorosz bizánci császár]]t csapatával együtt a csatában megölték, koponyáját pedig pohárnak használták.<ref>Martindale, J. R. ''Prosopography of the Byzantine Empire I: (641-867)'', 2001</ref> Krum rögtön kezdeményezővé vált, s háborút indított [[Trákia]] irányába, ahol 813-ban a [[Verszinikiai csata|verszinikiai csatában]] legyőzte a bizánciakat.<ref>Scriptor incertus, ibid., p. 337–339</ref> Miután a csalárd bizánciak a tárgyalások alatt megpróbálták Krumot megölni, ő kirabolta egész Trákiát, megostromolta Odrint, s 10.000 lakosát kitelepítette Bulgária Duna-parti területeire.<ref>Scriptor incer., ibid., p. 346–347</ref> Nagy előkészületeket hajtott végre, hogy elfoglalja Konstantinápolyt. 5.000 vassal befedett szekeret készíttetett a harci felszerelések odaszállítására.<ref>Scriptor incert., ibid., p. 347–348</ref> A bizánciak még [[I. Lajos frank császár]]hoz is segítségül fordultak.<ref>Annales Laurissenses minores, s. an. 814</ref> Azonban a nagykán hirtelen halála miatt a hadjáratra soha nem került sor. Krum kán törvényreformot hajtott végre, amelynek legfőbb célja a szegénység visszaszorítása és a társadalmi kapcsolatok szorosabbra fűzése volt az igen terjedelmes országban.
[[Fájl:Territorial expansion during the reign of Khan Krum (803-814).png|thumb|left|250px|Bulgária Krum halála környékén, 814-ben]]
Omurtag kán [[815-ös békeszerződés|30 éves békét]] kötött a bizánciakkal.<ref>Theophanes Continuatus II, 17-18, pp. 64-6</ref> Így mindkét országnak lehetősége nyílt arra, hogy helyre állítsa az évszázad első felét jellemző konfliktusok miatt megromlott gazdasági és pénzügyi helyzetét. Uralkodása alatt 827-re a Frank Birodalommal közös dunai határ teljesen lakott területté vált. Pliszkában nagyméretű építkezések folytak. Ekkor építették meg az elképesztő palotát, a pogány szentélyt, az uralkodó szállását, az erődöket, a citadellát, a vízvezeték-rendszert és a fürdőket. Leginkább kőből és téglából építkeztek.
[[Malamir bolgár kán|Malamir]] rövid uralkodása (831–836) alatt a fontos [[Plovdiv]] is azt ország szerves részévé vált. [[Preszján bolgár kán|Preszján]] idejében (836–852) a bolgár-törökök elfoglalták Makedóniát, az ország határai pedig elérték az [[Adriai-tenger|Adriát]] és az [[Azovi-tenger]] partjait is. A bizánci krónikások nem jegyeztek fel semmiféle ellenállást a bolgárok makedóniai terjeszkedésével kapcsolatban, s ebből arra lehet következtetni, hogy nagyrészt békésen zajlott le ez az esemény.<ref>Bekker, ''Constantini Porphyrogeniti De Thematibus et De Administrando Imperio'', ''Corpus Scriptorum Historiæ Byzantinæ'', 1st ed., Bonn, 1840, pp. 154-155</ref> 839 és 842 között a bolgárok a szerbekkel vívtak háborút, de három év alatt semmilyen előrelépést nem tudtak elérni.<ref>Bekker, ''Constantini Porphyrogeniti De Thematibus et De Administrando Imperio'', ''Corpus Scriptorum Historiæ Byzantinæ'', 1st ed., Bonn, 1840, p. 154</ref>
| |||