„Herceghalom” változatai közötti eltérés

 

== Fekvése ==

 

Herceghalom alapvetően mezőgazdasági irányultságú település, miközben a községet határoló erdők gazdag vadállománnyal rendelkeznek. Az önkormányzat intenzív lakóterület-fejlesztési programjának a következtében az elmúlt években a lakosság száma növekedett, demográfiai értelemben fiatalodott, hasonlóan a Zsámbéki-medence több hasonló településéhez.

Sándor Slavniczai nemes, bajnai gróf. A grófi ágat I. László fia, II. László alapította, aki 1622-ben régi nemességében megerősítette, 1625-ben Slaviczán lévő kúriájára és részbirtokára új király adományt vitt. Nejétől (Nebojszai Balogh Erzsébettől egy lánya, két fia maradt: Ádám unokáiban kihalt, Mihály Kerekes Évát vette nőül, ettől két fia maradt: László, ki fiaiban kihalt és Menyhért, kinek első nejétől, Gubasóczy Borbálától több gyermeke közül való Mihály, ki 1743-ban a Farkas és Lipthai családtól [[Komárom megye]]i kömlődi birtokot szerzé. Első neje Borsónyi Julia, a második Bajthay Teréz volt, ettől született a többi közt fia, Anti, ki 1788. augusztus 27-én grófságra emelkedett. Feleségétől, gr. Viczay Esztertől egy fia maradt: Vince, a bajnai, biai, bothi és rárói uradalmak örökös ura, cs. k. kamarás, ki 1770. augusztus 16-án vette nőül Szagári M. Annát, ettől születtek gyermekei: Vilma gr. Festeticsné és Móricz, hazánk egyik legkitűnőbb és nevezetesebb lovarja, kinek nejétől, herceg Metternich Leonitától csak leánya született: [[Sándor Paulina|Paulina]], aki Metternich Richárdné, ő az egyetlen örököse az uradalomnak.

1877-ben már kiemelkedőnek minősítik gróf [[Sándor Móric]] uradalmi gazdaságát, az ország legkorszerűbben vezetett gazdaságai közé sorolják.

 

=== [[Második világháború]] ===