„Sextus Propertius” változatai közötti eltérés

a
Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
a 12akd átnevezte a(z) Propertius lapot a következő névre: Sextus Propertius
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
37. sor:
==Élete==
 
Valószínűleg [[Assisi|Assisiben]]ben született, földbirtokos családban:
 
{{idézet2|"Kiktől származom én, s a szülőházam hol is állott -
 
tudni barátodtól, Tullusom ezt akarod.
 
Hogyha hazánknak sírja, Perusia, ismeretes tán,
 
...
53. sor:
Családját és rokonait súlyosan érintették a [[római polgárháborúk]]: apja korán meghalt, birtokai jó részét pedig elkobozták az [[Augustus római császár|Augustus]] által a veteránoknak tartott földosztás során. 15-16 éves korában, a férfitoga felvételekor határozta el, hogy költő lesz – ezt követően négy kötetnyi elégiát adott ki. Jó nevelést kaphatott, és talán Maecenas patronálásának köszönhetően vagyonra is szert tehetett. Elveszett naplója feletti kesergésében megemlíti ugyanis, hogy a szerencsés megtaláló Róma egyik előkelő negyedébe, az ''Esquilinus'' dombra vigye a könyvét. Valamikor Kr. e. 15 után halhatott meg.
 
Kapcsolatban állt kora több költőjével: [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]] készülő Aeneiséről az elismerés hangján szól. Ismerőseként említi Tullust – Lucius Volcacius Tullus Kr. e. 33-as év consuljának az unokaöccsét – ''Bassus'' [[Jambus|iambosköltőt]] illetve az eposzköltő Ponticust. Nem tesz említést viszont [[Quintus Horatius Flaccus|Horatiusról]], és [[Tibullus|Tibullusról]]ról. Az ellenszenv kölcsönös lehetett, mivel azoktól sem maradt fenn Propertiusra szóló utalás.
 
==Könyvei==
64. sor:
==Költészete==
 
Kapcsolata Cynthiával a római szerelmi elégiaköltők összes [[toposz|toposzát]]át felvonultatja: szenvedélyes szerelem, vágyódás a távollévő kedves iránt, viták, bosszú, ütlegelés, kibékülés, féltékenység egyaránt felvonul a költeményekben:
 
{{idézet2| Ti lesztek tanuim, ha van érzeni szíve a fának,
70. sor:
bükk sudarak s ti, a víg Pán szeretői, fenyők,
 
lengő lombjaitokhoz hányszor sír fel a kínom,
 
s kérgeitekbe rovom – hányszor ! – a "Cynthia" szót! |Római Költők Antológiája, 263.old.}}
 
 
{{idézet2|"Téged azonban a rejtett évű kor ne kiméljen,
127 ⟶ 126 sor:
[[Apollón|Pytho]] nagy istene, leng leple, s az ajka dalol.|Római Költők Antológiája, 255.old.}}
 
[[Kallimakhosz|Kallimachos]] követőjének vallja magát, és annak ''Aitia'' című műve alapján akarta megírni a római eredetmondákat. A nőrablásért felháborodott és Rómát ostromló [[Szabin|szabinokszabin]]ok királyába, ''Titus Tatiusba'' szerelmes és ezért a római fellegvárat, a [[Capitolium (Róma)|Capitoliumot]] eláruló majd ezért Tatiustól megbüntetett római ''Tarpeia'' története [[Ovidius]] ''Hősnők leveleinek'' előképe.
 
==Hagyományozódás==
140 ⟶ 139 sor:
 
===Művei latinul===
* Szemelvények Tibullus és Propertius elégiáiból. Auctores Latini XI. Szerk.: [[Szabó Kálmán]] - Lessi Viktor. Tankönyvkiadó, Budapest 1970.
* http://www.thelatinlibrary.com/prop.html
 
159 ⟶ 158 sor:
 
{{nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Ókori római költők, írók]]
341 323

szerkesztés