„Szállítmányozás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (109.166.134.161), visszaállítva Tudor987 szerkesztésére: primitív poénkodás |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
15. sor:
Magyarországon [[1920]]-ig a nagy külföldi szállítmányozó cégek leányvállalatai dolgoztak. Ez a folyamat a úgy a [[Második világháború|II. világháború]]ig tartott. A két háború közé esik a közúti teherforgalom kialakulása. A második világháború után megalapították a [[MASPED]]-et ([[1948]]) amely állami hatás következtében monopolhelyzetbe került. A külkereskedelem [[államosítás]]a nyomán nagy külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre amelyek egy árura szakosodtak így nem volt verseny közöttük. Minden külkereskedelmi tevékenységhez előírták a MASPED igénybevételét. Ez a helyzet [[1958]]-ban enyhült, amikor a vállalatoknak már joguk volt árutovábbításhoz amennyiben nem járt devizakiadással. A magyar külkereskedelem volumenét tekintve kétharmadát a [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] országokkal bonyolította. Lényegében a MASPED már csak a tőkés viszonylatú forgalmat bonyolította le. A hatvanas évek végétől már eseti engedélyt lehetett kérni már egy-egy küldemény vállalaton belüli lebonyolításához. Így kapott a [[Hungarocamion]] engedélyt a darabáru – forgalom beindításához, amely a gyűjtőforgalom kialakulásához vezetett. [[1972]]-ben a Győr-Sopron-Ebenfurt Rt. engedélyt kapott saját vonalon történő [[konténer]]ek szállítmányozására, majd ezt kiterjesztették nemzetközi területen való lebonyolítására is. A Raabersped a 70-es évek végén több hagyományosan csomagolt áru fuvarozására kapott engedélyt, majd [[1983]]-tól teljes körű szállítmányozási jogosítványt kapott. Ezzel egy időben minden nagyobb fuvarozást végző vállalat ([[Hungarocamion]], [[Malév]], [[Mahart]], [[Volán Vállalatok|Volán]]) korlátozott nemzetközi szállítmányozási jogosítványt kapott. Tehát kifizethették a devizában felmerülő költségeket, amelyek a fuvarozással együtt keletkeztek. A következő években fokozatosan enyhült az állami monopólium helyzete, míg a rendszerváltás után már mindenki alanyi jogon kérheti és kapja szállítmányozási jogosítványt.
[[1989]]-ben öt társaság (MASPED, Raabersped, Voláncamion, Hungarocargo, Technosped) létrehozta a Magyar Szállítmányozók Egyesülését, később a '''Magyar Szállítmányozói''' és Logisztikai Szolgáltatók '''Szövetsége''' (MSzSz) nevet vette fel, amely közel száz Magyarországon bejegyzett társaság szakmai érdekképviselete. Fő célkitűzése a szakmai, munkáltatói érdekképviselet, a szállítmányozási szaktevékenység népszerűsítése, a gazdaságban elfoglalt helyének megerősítése.
[[1997]]-ben alakult meg a '''Szállítmányozó Kis és Közép vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége''' (SZKKÉSZ). Az új szakmai szervezet meghirdetett célja a más érdekképviseleteken kívül maradt szállítmányozók védelme. A szövetség megalakulásában szerepe volt a szállítmányozási tevékenység jogi szabályozása körüli vitáknak, érdekkülönbségeknek is.
101. sor:
* FWR (''FIATA Warehouse Receipt'' - FIATA Raktári Elismervény)
: Szállítmányozói raktárbevételi jegy/elismervény, amellyel a szállítmányozó igazolja az áru saját raktárába történő átvételét. Nem közraktárjegy, azaz nem olyan hivatalos okmány, amelyet az alkalmazott jog bizonylatként ismer el, csak akkor ruházható át, ha szerepel rajta az 'átruházható' jelölés.
* FIATA FBL (''negotiable FIATA Multimodal Transport Bill of Lading'' - átruházható FIATA multimodális Fuvarokmány
| |||