„Győrffy Béla” változatai közötti eltérés

50 holdas gazdasággal rendelkező, osztrák-magyar identitású, magyar és német nyelven egyaránt beszélő, birtokos családban nevelkedett. Egyike volt az utolsó osztrák-magyar értelmiségieknek. Szülőfalujában és [[Nagyszentmihály]]on kezdte tanulmányait, de 1939-ben [[Zalaegerszeg]]en és [[Székesfehérvár]]on folytatta, majd a [[Szarvas (település)|szarvas]]i Gazdasági Tanintézetben fejezte be érettségivel. Budapesten, a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen]], majd annak jogutódjában, a [[Szent István Egyetem|Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán]] szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet 1949-ben. 1946-tól Györffy-kollégista volt. Bátyja, Sándor<ref>Győrffy Sándor (Kemenesmagasi, 1924-1998), történész, muzeológus. 1942-ben Eötvös-kollégista, 1943-48-ban Györffy-kollégista. 1944-ben részt vett a diákellenállásban. 1946-48-ban a MADISZ egyetemi titkára, a MEFESZ osztályvezetője, a NÉKOSZ-központ oktatási referense. 1956-ban a Párttörténeti Intézet osztályvezetője. Szorosan kapcsolódott a népi írókhoz, a protestáns történetfelfogáshoz. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. 1956 után a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum munkatársa, a Fényes Szellők Baráti Kör egyik alapítója. Országos ismertséget szerzett az 1867. évi kiegyezés akadémiai vitájában 1967-ben. [http://vmek.oszk.hu/02200/02242/html/index.htm ''Kardos László börtönírásai''] és [http://allamszocializmus.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=718663 ''Államszocializmus kora Magyarországon G-Gy''.]</ref> révén [[Németh László (író)|Németh László]], [[Darvas József (író)|Darvas József]], [[Veres Péter (író)|Veres Péter]] többször megfordult házukban, s világszemléletük rá is hatással volt. Egyik alapítója – majd igazgatója lett az első agrár szakkollégiumnak, az Áchim András kollégiumnak. Lelkesen működött közre a száz, érettségi nélküli, tehetséges parasztfiatalt egyetemi felvételre előkészítő, bentlakásos Somogyi Imre Kollégium létrehozásában, fenntartásában és a parasztfiatalok tanításában. A [[Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége|MEFESZ]]-ben és a [[Dolgozó Ifjúság Szövetsége|DISZ]]-ben, továbbá a [[Nemzeti Parasztpárt]]ban végzett munkát. Részt vett 1946-1947-ben az akkori fiatalság nemzetközi összefogásával zajló [[bulgária]]i és a [[jugoszlávia]]i [[Šamac]]-[[Szarajevó]]i vasútépítésben. Bekerült abba az egyetemi hallgatói csoportba, amelyet az egyetem gyakorlatra küldött ki [[Svédország]]ba. Ott egy mezőgazdasági nagyüzemben arattak (itt tanult meg kombájnt vezetni). A gyakorlat befejezése után néhány barátjával átmentek [[Dánia|Dániába]], ahol egy parasztgazdaságban egy hetet dolgoztak, majd még két hónapos tanulmányutat tettek Nyugat-Európában.