„Természet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a 1 link egyértelműsítés AWB
1. sor:
A '''természet''' legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy [[anyag (fizika)|anyag]]<nowiki/>i világgal vagy [[világegyetem]]<nowiki/>mel. A fizikai világra és az életre egyaránt utal. Mérete a szubatomikus szinttől egészen a kozmikus szintig terjed.
[[Fájl:Vizeses-Lillafured-Miskolc-Hungary-Europe.jpg|thumb|230x230px|Vízesés Lillafüreden]]
A természet fogalma, az egész fizikai univerzum jelentésében, az eredeti jelentés kiterjesztésével jött létre; eredete a preszókratikus [[Filozófusok listája|filozófusok]]<nowiki/>ig megy vissza, és a φύσις szó használatából ered, majd azóta egyre stabilabban van jelen a köztudatban. Ez a használati módja az újabb tudományos módszerek megjelenésével párhuzamosan terjedt el az elmúlt évszázadok során.
145. sor:
== Anyag ==
{{bővebben|Anyag}}
Az [[anyag (fizika)|anyag]] közönségesen az a szubsztancia, amiből a tárgyak állnak. Ez építi fel a megfigyelhető [[Világegyetem]]et.
A legszembetűnőbb különbség az egyes anyagok megjelenési formái között a halmazállapotuk. A legtöbb anyag lehet szilárd, folyadék vagy gáz halmazállapotú. A [[halmazállapot]]on belüli változatok esetén fázisállapotokról beszélünk, például egy szilárd anyag lehet amorf vagy kristályos többek között. További fázisállapotok a [[hőmérséklet]] és nyomás függvényében a teljesség igénye nélkül a szuperfolyékony és a plazmaállapot, ill. a neutronanyag, a hadronanyag, a kvarkanyag stb.
Az anyagoknak lehet határozott az összetételük, például ha egyféle molekulából épülnek fel, vagy egy jól definiált kristályt alkotnak. De lehetnek keverékek is, mint például az ötvözetek, vagy lehetnek teljesen heterogén, változó összetételűek is, mint sok kőzet, például a gránit.
169. sor:
Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik,<ref>[http://index.hu/tech/urkutatas/univ271107/ Egy másik univerzum létezésére találtak bizonyítékot?]</ref> az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.
 
Az égitestek közötti légüres térséget világűrnek nevezzük. A Föld légköre és a világűr között nincs éles [[határ]]. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai SzövetségáltalSzövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság (a Kármán-vonal),<ref>{{cite web|url=http://www.fai.org/astronautics/100km.asp|title=100 km – Altitude Boundary for Astronautics|publisher=FAI|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref> de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Államokban – éppen emiatt a funkcionalista nézet miatt – a 80 &nbsp;km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik, és a világűrt megjárt egyénként jegyzik be őket.<ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/centers/dryden/news/NewsReleases/2005/05-57.html|title=X-15 Space Pioneers Now Honored as Astronauts|publisher=NASA|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref>
 
Az űreszközök visszatérésekor 120 &nbsp;km magasságtól válik jelentőssé a légkör fékező hatása, a visszaúton tehát itt ér véget a [[világűr]]. A világűr területi felosztása földközpontú: bolygónktól kifelé induló térségekre osztjuk a teret az alacsony Föld körüli pályától az univerzum határáig.
 
Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani.<ref>{{cite web|url=http://scitation.aip.org/getabs/servlet/GetabsServlet?prog=normal&id=JVTAD6000007000003002439000001&idtype=cvips&gifs=yes|title=Ultimate pressure of the order of 10<sup>–13</sup> Torr in an aluminum alloy vacuum chamber|author=Hajime Ishimaru
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Természet