„A bűvös vadász” változatai közötti eltérés

[[Csehország]]ban, [[1710]]-ben lefolytattak egy bűnügyi tárgyalást, melyben ''A bűvös vadász'' meséjének néhány eleme lepte meg a különös esettel foglalkozó bíróságot. A tárgyalás jegyzőkönyvének kivonata egy régi könyvben lelhető fel: ''Értekezések a szellemek világáról''. Ez a történet széles körben ismertté vált, a nép ajkán „növekedett", egy „látomásokkal küzdő", [[Georg Schmidt]] nevű költő „félelmetes élményeivel" bővült, míg bekerült abba a fantasztikumokat tartalmazó gyűjteménybe, melyet [[Johann August Apel]] és [[Franz Laun]] állítottak össze, és a [[lipcseLipcse (Németország)|lipcsei]]i Göschen kiadó gondozásában jelentettek meg, ''Das Gespensterbuch'' (Kísértetkönyv) címen. A bűvös vadász meséjét tartalmazó novellát August Apel írta. Weber operája szövegkönyvének kialakításában három jogásznak volt döntő szerepe. Az első: August Apel, a novella szerzője, nagy műveltségű lipcsei ügyvéd és városi tanácsnok; a második: Alexander Dusch, jogász és amatőr csellista, Weber barátja, kivel a [[neuburg]]i szcenáriumot alkották; a harmadik pedig a librettó szerzője, a [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] által is nagyra becsült [[Friedrich Kind]], aki diák korában együtt látogatta Apellel a lipcsei Tamás-iskolát.

* Friss Gábor: ''Carl Maria von Weber: A bűvös vadász'' in ''55 híres opera''. Budapest, 1993. Móra K. pp.  57–64 ISBN 963-11-7113-2