„Pauler Ákos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a egyértelműsítés - Lipcse
31. sor:
 
==Élete==
Komoly hagyományokra visszate­kintő tudós-politikus család leszármazottja volt. Nagyapja, a badacsonyi szőlőbirtokos, [[Pauler Tivadar]] (1816-1886) jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, vallás és közoktatás miniszter, majd később igazságügyi miniszter. Édesapja, [[Pauler Gyula]] történetíró (1841-1903), levéltáros, az MTA tagja.<ref>[http://www.badacsonytomaj.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=125 Badacsonytomaj története], badacsonytomaj.hu</ref> A budapesti egyetem bölcsészkarára 1894-ben iratkozik be, ahol filozófiát és klasszika-filológiát tanul. Doktorátusi vizsgát 1898-ban teszi le, ''summa cum laude'' minősítéssel.<ref>[http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9512/SOMOSRO.pdf Somos Róbert: Az ifjú Pauler Ákos]</ref> A budapesti doktorátust követően két esztendőt [[lipcseLipcse (Németország)|lipcsei]]i és [[párizs]]i tanulmányúton tölt, 1898-tól egy éven át Lipcsében kísérleti pszichológiai tanulmányokat folytatott, majd egyéves párizsi tanulmányútja során Pierre Janet kísérleti pszichológiai előadásait hallgatta és pszichológiai demonstrációit tanulmányozta. Tapasztalatai és tanulmányai összegzéseként 1901-ben megjelent ''„A positiv paedagogia alapelveiről”'' című könyve. Hazatérését követően, rövid [[pozsony]]i és [[kolozsvár]]i kitérő után a budapesti egyetem rendes professzorává, akadémi­kussá vált. Később a [[Filozófiai Társaság]] elnöke lett. A két háború közti hivatalos és intézmé­nyes filozófiai tudományosság leginkább pozicionált alakjává vált, miközben a logikai platonizmus alapjain építkező filozófia jelentős alkotójaként, a metafizika tradícióinak újraértelmezésén munkálkodott.
 
==Munkássága==
Munkás­sága a kontinentális filozófia korszakbeli átalakulásait követi: a [[metafizika]]i határozatlanságokat fölmutató, rövid kezdeti szakasz után a [[pozitivizmus]]tól a pozitivizmus és a [[Immanuel Kant|kantianizmus]] egyeztetésének kísérletén, majd a kantianizmu­son keresztül a logikai [[platonizmus]]ig ível, hogy azután a [[teizmus|teista]] metafizikához érkezzék meg.
 
Egyfajta „radikalizált platonizmusként” jellemezhető, reprezentatív bölcselete az „osztrák filozófia” – [[Bernard Bolzano|Bolzanó]]tól [[Franz Brentano|Brentanó]]n át [[Edmund Husserl|Husserl]]ig húzódó – hagyományában helyezhető el: a filozófia valamennyi diszciplínájá­nak legfölsőbb szempontjait kijelölő objektív, tiszta logikája a [[relativiz]]mus veszélyét hordozó [[szubjektivizmus]]tól és [[antropologizmus]]tól megszabadított bölcselet.
81. sor:
* [http://www.magyarkurir.hu/hirek/tudomanyos-konferenciat-rendeznek-pauler-akos-katolikus-filozofusrol Tudományos konferenciát rendeznek Pauler Ákos katolikus filozófusról], magyarkurir.hu
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Pauler Akos}}
[[Kategória:Magyar filozófusok]]
[[Kategória:MTA-tagokMagyar filozófusok]]
[[Kategória:Magyar filozófusokMTA-tagok]]
[[Kategória:Corvin-koszorúsok]]
[[Kategória:1876-ban született személyek]]