„Atkár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítés - Gyöngyös |
|||
18. sor:
== Fekvése ==
A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az [[M3-as autópálya (Magyarország)|M3-as autópálya]] közelében, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]től 9, [[Hatvan]]tól 21, a megyeszékhely [[Eger]]től 50 km-re található.
=== Legközelebbi települések ===
24. sor:
== Története ==
Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos [[kőkor]]i, [[rézkor]]i és [[honfoglalás]] korából származó lelet bizonyítja. Első okleveles említése [[1325]]-ből való, ''Athkar'' néven. Ekkor az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai [[1325]]-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. [[1468]]-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. [[1522]]-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt.
Az [[1552]]. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, ígyy az adó nem volt behajtható. '''Atkár''' [[1554]]-re épült fel újra. Az [[1564]]. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze.
[[1567]]-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul [[Miksa magyar király|I. Miksa]] királytól.
[[1741]]-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt.
A [[19. század]] első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták.
[[1857]]-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség a kegyura.
[[1910]]-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A [[20. század]] elején [[Heves vármegye]] Gyöngyösi járásához tartozott.
A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron [[1486]] óta termelnek szőlőt.
A település közelében fekszik '''Tass''' is, mely egykor önálló település volt, ma azonban csak puszta.
==Tass==
'''Tass''' (ma puszta), egykor az [[Aba nemzetség]] '''Rédei ágának''' birtoka volt.
Rédei Péter fiát, Demetert [[1340]]-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.
Az [[1554]] évi adóösszeírás még önálló helységként tüntette fel, ekkor három portája volt, [[1564]]-ben szintén ennyit írtak össze, és az [[1576]]. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba.
| |||