„Szemiramisz függőkertje” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (188.24.71.121), visszaállítva Porribot szerkesztésére
4. sor:
[[Fájl:Hanging Gardens of Babylon.gif|bélyegkép|jobbra|200px|A babilóniai függőkert rajza]]
 
'''[[Szemiramisz]] ([[görög ábécé|görög]] Σεμίραμις) függőkertje''' (ismeretes még a ''babilóniai [[függőkert]]'' elnevezés is) és [[Babilon falai]] [[Babilónia|Babilóniában]] (ma [[Irak]] területén található) [[a világ hét csodája|az ókori világ hét csodája]] közé tartozik. Feltételezhetően ezek az építmények [[II. Nabú-kudurri-uszur]] kérésére épültek, [[i. e. 600]]-ban. A kerteket az ő parancsára alakították ki. A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott. Ezen elképzelés szerint a függőkerteknek semmi közük nincs a Szemiramisz néven említett asszír királynéhoz, aki két évszázaddal korábban, és egy másik országban ([[Asszíria]]) uralkodott régensként egy rövid ideig.
 
== A babiloni függőkert ==
A függőkertet számos görög történetíró leírta, mint például [[Sztrabón]] vagy [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett.-e. Néhány (körülményes) bizonyíték szerint a babiloni palota megnövekedett, de ez nem teljesen megfelelő bizonyíték, hogy miért néztek ki ilyen különösen ezek a függőkertek. Néhány ember szerint ezen a
helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók. A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az [[arkhimédészi csavar]]ra, amivel nagy magasságokba is fel tudták szállítani a vizet.
 
13. sor:
A függőkertnek feltehetően nem volt igazi „esése”, hanem ezt a felfüggesztést kábelekkel és kötéllel oldották meg.
 
A neve egy pontatlan torokgörög fordításból, a ''kremasztosz'' hibás meghatározása miatt kapta mai nevét, de az is lehet, hogy a [[latin nyelv|latin]] ''pensilis'' szó okozta ezt, mert a latin szó nem teljesen függést, hanem inkább túlnyúlást jelent, ami a terasz vagy balkon egy részére jellemző is.
 
[[Fájl:Hanging Gardens of Babylon.jpg|bélyegkép|jobbra|A függőkert egy másik ábrázoláson]]
21. sor:
Ha a kert egyáltalán létezett, gyönyörű látvány lehetett: egy zöld, leveles-lombos, mesterséges hegy az [[Alföld (síkság)|alföld]] közepén.
 
== A valóságalapjaivalóságalap ==
Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az [[Eufrátesz]] partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: [[rózsa]], [[gránátalma]], [[füge]], [[Mandula (növényfaj)|mandula]], [[dió]], [[vízililiom]]. Babilon ásatója, [[Robert Koldewey]] a [[19. század]] végén e teraszok alapjait vélte felfedezni. (Ebben megerősítette a [[Biblia]] is, mely két helyen említ [[terméskő]] alapozást, ebből az egyik ez volt). Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, [[Szín-ahhé-eríba]] ([[i. e. 704]] – [[i. e. 681|681]]) asszír király [[ninive]]i palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy „függőkert”-rendszert.
 
Maga a görög elnevezés is Asszíriára utal. A [[Szemiramisz]] nevet a görög források hagyományozták ránk, és vélhetően [[Sammuramat]] asszír királyné, anyakirályné és régens nevének görögösítése. Érdekes módon Szemiramisz neve felmerül nagyszabású csatornaépítések kapcsán, azonban nem Asszíriában, hanem [[Urartu]]ban. A [[Tuspa]] várának ellátását célzó csatornát [[Ispuini]] alatt kezdték meg, majd [[Menua]] idején fejezték be. A mai [[Van (település)|Van]] városát máig ellátó vízvezetéket Szemiramisz-csatorna néven ismerjük, és valóban Sammuramat idején készült. A csatorna és a királyné kapcsolata homályos, mindenesetre azt erősíti meg, hogy a vízvezetékekkel kapcsolatos legendának itt is valóságalapja van.
 
Az Oxfordi Egyetem Keletkutató Intézetének munkatársa, Stephanie Dalley szerint az építmény [[Szín-ahhé-eríba]] asszír királyhoz köthető (i. e. 706–681704–681). „További ékírásos források, valamint a régészek által Ninive, az Újasszír Birodalom akkori központja körül feltárt vízvezeték-rendszer maradványai is alátámasztják a hipotézist, továbbá Szín-ahhé-eríba újraértelmezett felirata, amelyen a vizet nagy magasságba felemelni képes, bronzból készített csavarszerkezetről esik szó – jó négy évszázaddal az arkhimédészi csavar néven ismert szivattyú előtt!”<ref>[http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/12/04/megtalaltak_szemiramisz_fuggokertjet/ Megtalálták Szemiramisz függőkertjét?] (Index, 2013. december 4.)</ref>
 
== Források ==
*{{MNL|16|624–625}}
{{jegyzetek}}