„A Cambrai-i Liga első háborúja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiskieg
25. sor:
 
== Előzmények ==
[[VIII. Károly francia király]] [[1494]]-ben seregével megszállta Itáliát, hogy a [[Nápolyi Királyság]] trónját megszerezze, melyen a vele rokonságban álló [[Anjou-ház]] uralkodott, s amely egykor [[Magyar Királyság|Magyarország]]ot is birtokolta. [[VI. Sándor pápa]] szövetségre lépett Velencével, s [[Milánói Hercegség]]gel Károly ellen, de vereséget szenvedett, viszont a király [[1498]]-ban bekövetkezett halála meggátolta egy újabb hadjárat vezetésében, amivel sikereit foganatosítani akarta.
 
[[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]], Károly utódja folytatta a háborút, szövetségre lépett Aragónia és Kasztília királyával [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinánddal]], akivel megszállta [[Nápoly]]t, de a [[spanyolok]] igen hamar szövetségesük ellen fordultak és kiverték a franciákat Dél-Itáliából.
32. sor:
A [[cambrai-i liga|cambrai-i ligát]] ''(ejtsd:cambréi)'' [[1508]]. [[december 10.|december 10-én]] kötötte meg [[II. Gyula pápa]], [[I. Miksa német-római császár]]ral, a francia királlyal, [[I. Alfonz ferrarai herceg]]gel és [[II. Ferdinánd aragóniai király|Katolikus Ferdinánd aragón-kasztíliai uralkodóval]].
 
Az Itáliába behatoló Lajos király [[Agnadello]] mellett vívott [[agnadellói csata|csatában]] vereséget mért a velencei seregre, majd Miksával közösen ostromolni kezdték [[Padova|Páduát]]. Az ostromot ellenben a vár [[olaszok|olasz]] védői kiállták, s a kudarc miatt Miksa és Lajos között nézetkülönbségek alakultak ki, ami miattemiatt a Német-római Birodalom kilépett a háborúból. Velence ekkor visszafoglalt néhány elvesztett várat, így [[Brescia|Bresciát]] is.
 
A velenceiek látszólagosanlátszólag megnyerték a háborút, de számos terület francia kézben maradt, mely a köztársaság befolyásának gyengülését vonta maga után a félsziget területén. Ennek tetejébe az [[Oszmán Birodalom]] ellen vívott [[1499]]-[[1503]]. évi háború is balul végződött.
 
== További események ==
A pápai állam ekkor kilépett a cambrai-i szövetségből és átállt Velence mellé Franciaország és a [[Ferrara|Ferrarai Hercegség]] ellenében, mely további itáliai háborúkat eredményezett [[1510]]-ben, [[1511]]-ben és [[1513]]-ban is. [[1515]]-ben francia–velencei szövetségre került sor a pápa, a német császár, az [[Angol Királyság|angol király]], Milánó, [[Svájc]] és Spanyolország ellen.
 
A konfliktus épp akkor kötötte le leginkább [[Európa|Európát]], amikor a török terjeszkedést kiújult az [[1520-as évek]] elején. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I.  Szulejmán]] megtámadta Magyarországot [[1521]]-ben, ezzel egyidőben ismét háború tört ki olaszItália területenterületén, így [[II. Lajos magyar király|II.  Lajos]] hiába kért segítséget szorongatott helyzetében a Nyugattól. Ráadásul [[I. Ferenc francia király]] a törököket akarta felhasználni Spanyolország és a Német-római Birodalom ellenében.
 
Habár [[15261525]]-ban, miután Ferencre vereséget mértekben a [[paviai csata (1525)|páviai csatában]], megkötöttékI.&nbsp;Ferenc vereséget szenvedett és [[V. Károly német-római császár|V.&nbsp;Károly császár]] fogságába esett. [[1526]]-ban kényszerűen megkötötte <!-- magyar közreműködéssel ???-->a [[madridi békeszerződés (1526)|madridi békétbékeszerződést]], de ezt kiszabadulása után Ferenc király rögvest felmondta a békét, és folytatta a Habsburg császár elleni háborút. Az [[itáliai háborúk|itáliai összecsapásoknak]] még [[1559]]-ig nem lett vége.
 
== További információk ==