„II. Lipót magyar király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor:
Bátyja, [[II. József magyar király|II. József]] halála után, [[1790]]-ben, mint a [[Habsburg-család|Habsburg-dinasztia]] legidősebb férfi tagja, a [[Habsburg Birodalom]] trónját örökölte. [[1790]]. [[szeptember 30.|szeptember 30]]-án [[Frankfurt am Main]]ban [[Nyugati császárok listája|német-római császárrá]] koronázták. [[Magyarország uralkodóinak listája|Magyar királlyá]] koronázására [[1790]]. [[november 15.|november 15-én]] [[Pozsony]]ban, [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királlyá]] koronázására [[1791]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]] [[Prága|Prágában]] került sor.
 
Amikor trónra lépett, [[Dél-Németalföld]] nyílt harcban állt a Birodalommal, a [[Magyar Királyság]] pedig az elszakadás szélén volt. Az elődje felvilágosult abszolutista reformjaival és beolvasztó politikájával kiváltott nemesi ellenállást mérsékelt engedményekkel és ügyes politikával leszerelte. A magyar nemesi mozgalmat egyrészt a rendi alkotmány helyreállításával, másrészt azzal, hogy a [[Porosz Királyság]]gal megegyezve (Reichenbachreichenbachi egyezmény, [[1790]]) a külső támogatástól elvágta, visszavonulásra késztette. [[1790]]. [[november 15.|november 15]]-én [[Pozsony]]ban magyar királlyá koronázták, fiát, [[Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor|Sándor Lipót főherceget]] pedig a rendek [[nádor]]rá választották. Sikerült leszerelnie a belgák ellenállását is, az [[1788]]-ban bátyja, [[II. József magyar király|II. József]] által megkezdett török háborúnak pedig a korábbi állapotokat rögzítő szisztovói békével ([[1791]]. [[augusztus 4.]]) vetett véget.
 
A [[francia forradalom]]tól megrettent nemesség mindjobban közeledett Lipóthoz, aki az [[1791]]. [[augusztus]]ban [[II. Frigyes Vilmos porosz király|II. Frigyes Vilmos porosz királlyal]] közösen kiadott [[pillnitzi nyilatkozat]]ban nyíltan szembefordult a forradalmi [[Franciaország]]gal, az intervenciós háború kirobbanását azonban már nem érte meg: [[1792]]. [[március 1.|március 1]]-jén [[Bécs]]ben [[hasnyálmirigy]]-gyulladás következtében váratlanul meghalt.