„Friedrich Nietzsche” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: egyértelműsítés - Lipcse |
→Nietzsche és az ateizmus: Szakaszcímből linkelés ki, viszont máshol linkelem az ateizmus szót . Holt linkek kijavítása, forrásszépítés. Szerintem vannak törölhető linkek köztük. |
||
121. sor:
Ugyancsak e periódus lényeges eleme a '''hatalom akarása''' (Wille zur Macht) eszméje. E tanítás szerint az egész világ nem más, mint hatalomra törő akarat, és minden egyes ember is egy-egy hatalomra törő akarat.[[Fájl:Nietzsche Olde 08.JPG|180px|thumb|left|Az összeomlás után]] [[Az értékek átértékelése|Az értékek átértékelésében]] a következőket írja: az ember nem hisz többet azokban az értékekben, amiket nem önmaga hozott létre. A Nyugat kétezer éves történelmében Isten egy világon felüli értékcentrumként adódott, ennek az volt a hátránya, hogy Isten akadály volt az ember szabadságának kiteljesedése előtt. A kérdés, hogy van-e külső referenciális értelem abban, amit a világnak nevezünk, ami a Nyugat történelmét alakította? Miben állt Isten hatalma a létező fölött? Az, hogy ő teremtette. Kétezer éven át ő sajátította ki a létezőt, őneki volt joga értelmezni. Garantálta, hogy az ő rendje működni fog, ő volt az a domináns erő, ami a világ értelmezésében mértékadó volt. Azonban ha Isten halott, akkor mit jelent embernek lenni? Ha kétezer évig mint teremtményt láttuk magunkat, akkor a temetés után hova menjünk haza? Annak a korszaknak vagyunk az elején, amikor egy bizonyos fajta ember, perspektíva, erő irányadóan kell, hogy hatalmat gyakoroljon a létező fölött, újradefiniálva a maga helyét a létező totalitásában. Isten halálával felkel a vágy, hogy újradefiniáljuk az ember-létet a létező totalitásával szemben.
== Nietzsche és az
Nietzschét egyes akadémikusok kivételével<ref>Held József: [http://web.archive.org/web/20120330074118/http://mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/000884.pdf] Friedrich Wilhelm Nietzsche (filozófus, pszichológus, antikrisztus) ésaz európai kultúra újraértékelése. Mta.hu</ref> sokan [[ateizmus|ateistának]] tartják.<ref>[http://www.remeny.org/remeny/2006-tavasz-5766-adar-niszan-ijjar/marosan-bence-az-igaz-isten-arcai-i/ Marosán Bence: Az igaz Isten arcai I.]. Remény. 2006. 1. sz.</ref>, <ref>[http://web.archive.org/web/20110220031049/http://blogs.salon.com/0002889/stories/2003/10/05/atheismInPhilosophyMarxKierkegaardDostoevskyNietzsche.html Atheism in Philosophy: Marx, Kierkegaard, Dostoevsky, Nietzsche]. Blogs.salon.com. 2003</ref>, <ref>[http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgicmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=5326554&dopt=Abstract]{{Halott link}}</ref>, <ref>[https://www.trivia-library.com/a/biography-of-famous-atheist-friedrich-nietzsche.htm Biography of Famous Atheist Friedrich Nietzsche]. Trivia-Library.com</ref>, <ref>Dr William Large: [http://www.arasite.org/wl6.html Nietzsche's Atheism]. Wl6.html</ref>, <ref>[http://www.augustinecollege.org/papers/GH_Dec99.htm Atheism and Argument]. Augustinecollege.org. 1999. november-december</ref>, <ref>Todd F. Eklof: [https://web.archive.org/web/20080108143559/http://www.cliftonunitarian.com/toddstalks/problemofgod.htm The Problem of God: Raising the Questions].Cliftonunitarian.com 2003. szeptember 3.</ref>, <ref>[http://www.43people.com/tagged_as/atheist/100609 Friedrich Nietzsche has been tagged atheist by&hellip]. 43people.com</ref>, <ref>Merold Westphal: [http://www.christianstudycenter.org/article.php?ArtID=27 When Not to Refute Atheism: Marx, Nietzsche, and Freud for Christian Reflection]. Christianstudycenter.org. 2004. szept. 17.</ref>,<ref>[http://homepages.paradise.net.nz/mischedj/ca_atheism1.html Religion and Atheism - Which one should we be protected from? (Part 2)]. Homepages.paradise.net.nz</ref>
Nézetei a vallások iránt erősen kritikusak voltak, a 19. századi ateizmus egyik legfontosabb alakja<ref>Kőszegi Lajos - Kunszt György - Laczkó Sándor (szerk.): [http://mek.oszk.hu/00600/00623/00623.pdf] Nietzsche-tár: szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig. Veszprém: Comitatus, 1996 [Veszprém]: EKMK Ny.</ref> és megnyilatkozásai (például ismert szállóigéje, hogy „Isten halott”) miatt az ateisták fontos jelképüknek tartják. Ő magát egyértelműen ateistának vallotta.▼
▲Nézetei a vallások iránt erősen kritikusak voltak, a 19. századi ateizmus egyik legfontosabb alakja<ref>http://mek.oszk.hu/00600/00623/00623.pdf</ref> és megnyilatkozásai (például ismert szállóigéje, hogy „Isten halott”) miatt az ateisták fontos jelképüknek tartják. Ő magát egyértelműen ateistának vallotta.
''A hatalom akarása'' című művében a következőket írja: ''„Minket, jó európaiakat, mi tesz különbbé a nacionalistáknál? Először is: ateisták és immoralisták vagyunk, de először még támogatjuk a vallást és a csorda-ösztön erkölcseit: ezekkel ugyanis egy olyan emberfajtát készítenek elő, amelyik egyszer majd a mi kezünkbe esik, amely a mi kezünket fogja kívánni.”''
140 ⟶ 133 sor:
<!-- Heveny fordítás. Be kellene tenni a magyar hivatalos fordítást. 132. oldal volt az angolban. Ha valakinek kéznél van.-->
Egy huszadik századi magyar filozófus, [[Mátrai László]] így értékelte: ''„Nietzsche jelentősége a filozófiai gondolkodás történetében teljesen nyílt kérdés. Egységes, módszeres állásfoglalást ebben a kérdésben hiába keresnénk. De az a tény, hogy napról napra mind sűrűbben találkozunk nietzschei elemekkel korunk gondolkodásában, arra kényszerít, hogy szemébe nézzünk e kérdésnek: mit jelent Nietzsche a mai filozófiának ...? Nem háríthatjuk el magunktól a kérdést azzal a szokásos óvatossággal, hogy Nietzsche nem filozófus, hanem költő. Nem tehetjük, mert valakinek filozófiatörténeti jelentőségét nem gondolatainak formája, hanem hatékonysága dönti el ... ”''<ref>[[Mátrai László]]: ''Nietzsche jelentősége korunk filozófiai gondolkodásában''. ''[[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]]'' (A [[Magyar Tudományos Akadémia]] és a Magyar Filozófiai Társaság közös folyóirata), 1933, XIX. / 1-3. 21-32. o.</ref>▼
▲: ''„Nietzsche jelentősége a filozófiai gondolkodás történetében teljesen nyílt kérdés. Egységes, módszeres állásfoglalást ebben a kérdésben hiába keresnénk. De az a tény, hogy napról napra mind sűrűbben találkozunk nietzschei elemekkel korunk gondolkodásában, arra kényszerít, hogy szemébe nézzünk e kérdésnek: mit jelent Nietzsche a mai filozófiának ...? Nem háríthatjuk el magunktól a kérdést azzal a szokásos óvatossággal, hogy Nietzsche nem filozófus, hanem költő. Nem tehetjük, mert valakinek filozófiatörténeti jelentőségét nem gondolatainak formája, hanem hatékonysága dönti el ... ”''<ref>[[Mátrai László]]: ''Nietzsche jelentősége korunk filozófiai gondolkodásában''. ''[[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]]'' (A [[Magyar Tudományos Akadémia]] és a Magyar Filozófiai Társaság közös folyóirata), 1933, XIX. / 1-3. 21-32. o.</ref>
== Főbb művei (magyarul) ==
| |||