„Reutlingen” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: Nemzetközi katalógusok, mondatcsere (WP:BÜ) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
37. sor:
'''Reutlingen''' település [[Németország]]ban, azon belül [[Baden-Württemberg]]ben. {{lakosság}} {{határos}}
==Fekvése==
A Sváb-Alb vidék lábánál, az [[Echaz (folyó|Echaz]] folyócskánál fekvő település.
==Története==
A településnek már 1180 körül piacjoga, 1210-től pedig már városjoga is volt.
Az itteni kereskedelemnek, iparnak és kézművességnek, valamint kulturális életének is fontos szerep jutott, de kiindulópontja a Sváb-Alp vidékre kirándulóknak is.
===Óváros===
A város nagy része 1726-ban egy nagy tűzvészben leégett, ezért az óváros mai képére a [[18. század]] közepének stílusa jellemző. A Második világháború kárait nagyvonalú újjáépítésekkel hozták helyre.
Az óváros egyik jellegzetes pontja a Főpályaudvar (Hauptbanhof) parkos előtere. Itt áll [[Friedrich List]] (1789-1846) közgazdász és gazdaságpolitikus emlékműve. A szobor mellett nyílik a modern nagyvárosi Karlstrasse. Innen az aluljárón átmenve észak felé jutunk a Wilhelmstrasséhoz, Reutingen főutcájához, amely az Óváros főutcája is volt. Itt az utca eleje körül jobboldalon áll az evangélikus Mária-rend 1358-ban épült szerény Nikolai-temploma. A templom előtt pedig a város két legjelentősebb céhének a tímároknak és kelmefestőknek a kútja áll.
A Wilhelmstrassét keresztező Markplatz délnyugati oldalán álló 1966-ban felavatott épületben találhatók - a Városházán kívül - a városi hivatalok. A Piaci-kút (Marktbrunnen) szobra [[II. Miksa császár]]t ábrázolja, aki visszaadta a 1570-ben a város régi jogait.
==Nevezetességek==
* ''Kórház-templom'' (Spitalkirche) - a Wilhelmstrasse bal oldalán áll, 1333-ban építettek. A templom legfigyelemre méltóbb helye a portál.
* ''Mária-templom'' (Marienkirche) - tornya 73 méter magas. Építését 1247-ben késő román stílusban kezdték, a tornyot 1343-ban gótikus stílusban fejezték be. A négyzetes alaprajzú szolid torony érdekesen kiképzett kőcsipkézetes piramisban végződik. Ez a Felső-Neckar terület első olyan temploma, amelyben a gótika már teljesen kifejezésre jutott és így mintául szolgált a környék több temploma számára is. A középső hajó támasztóívei bazilikára jellemzőek és egyedülállóak. Gazdagon tagolt oszlopai uralják a belső képet. Az oldalfalak ívsorai is különlegesek. A hosszhajó egyik falát pedig gótikus festmények díszítik. Belső berendezéséből kevés maradt meg, így közülük a legjelentősebb a Szent sír a [[16. század]]ból és az 1499-ből való dombormű díszítette Keresztelő kő; mindkettő késő gótikus stílusú és sváb szobrászok munkája.
* ''Templom-kút'' (Kirchbrunnen) -az 1561-es mű utánzata és II. Frigyes császár szobra díszíti.
* ''Mezőgazdasági Szakiskola'' - 1727-ben épült, barokk favázas ház.
* ''Hársfa-kút'' (Lindenbrunnen) - a kút melletti Jos-Weiss-Strasszéba kanyarodó út a régi városfal és a Jég-torony (Eisturm) mellett vezet a középkori várost körülvevő egykori árokig (Lebergraben) vezet.
* ''Mezitlábasok kolostora'' (Barfüsserkloster) - az egykori kolostor [[16. század]]i favázas építmény, melyben a Friedrich List gimnázium kapott helyet.
==Lásd még==
| |||