„Oroszországi Állami Könyvtár” változatai közötti eltérés

Oroszország központi állami könyvtára
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VSA96 (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{épület infobox |név= Orosz Állami Könyvtár |más név= Российская государственная библиотека |kép= RIAN archive 169374 Mosco…”
(Nincs különbség)

A lap 2016. augusztus 9., 12:25-kori változata

Az Orosz Állami Könyvtár (Российская государственная библиотека) Oroszország legnagyobb könyvtára. Világviszonylatban a negyedik helyen áll a könyvek számának tekintetében, ugyanis itt 17,5 millió könyvet tárolnak, a teljes dokumentummenyiség szempontjából pedig az ötödik helyet foglalja el, 44,4 millió tétellel.

Orosz Állami Könyvtár
Российская государственная библиотека
TelepülésArbat kerület
Cím Oroszország, Moszkva
Építési adatok
Megnyitás1862
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Orosz Állami Könyvtár (Oroszország)
Orosz Állami Könyvtár
Orosz Állami Könyvtár
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 45′ 06″, k. h. 37° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 06″, k. h. 37° 36′ 32″
Térkép
Orosz Állami Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Állami Könyvtár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

 
A Pashkov Ház egy 19 századbeli képeslapon

Az 1862-ben megnyitott Rumjancev Közkönyvtár könyvtár Oroszország első közkönyvtára volt, a Rumjancev Múzeum része. Ide szállították át Nyikolaj Petrovics Rumjancev gróf művészeti alkotásokból álló gyűjteményét Szentpétervárról. A gróftól kapott adomány az ő által birtokolt könyvek nagy részét, kéziratokat, éremgyűjteményeket és néprajzi gyűjteményeket foglalt magába. Továbbá megközelítőleg 200 festményt és 20 ezer nyomtatványt is kiállítottak itt, ezeket az Ermitázs múzeumból hozták át Moszkvába. A múzeum és könyvtár megnyitásakor II. Sándor orosz cár a A Messiás megjelenése az emberek előtt című Alekszandr Andrejevics Ivanov festményt ajándékozta a gyűjteménynek.

A moszkvai lakosságot annyira lenyűgözte a gróf önzetlen adománya, hogy az új múzeumot Rumjancev Múzeumnak nevezték el, a múzeum bejárata fölé pedig ez volt kiírva: Romjancev gróftól a jó Felvilágosodásért. Az elkövetkező években a múzeum gyűjteménye egyre csak nőtt a tárgyi és pénzbeli adományoknak köszönhetően. Néhány éven belül több fontos nyugat-európai festői alkotás is a múzeum gyűjteményének részévé vált, ugyanakkor sok antik gyűjteményi tárgyat és szentképet is kiállítottak.

Mivel a Pashkov Ház már nem volt elég nagy ahhoz, hogy a múzeum gyűjteményébe tartozó összes tárgyat itt elraktározhassák és kiállíthassák, a 20. század elejére egy új épület készült a múzeum közelében, ahol a többnyire festmények voltak kiállítva. Az 1917-es októberi orosz forradalom után a múzeum gyűjteménye ismét számottevő növekedésen ment keresztül, így a tárolás és kiállítás ismét problematikussá vált a hely hiánya miatt. Mivel a múzeum támogatására szánt pénz nagy részét az akkor még alig néhány éve elkészült Puskin Múzeum kapta meg, 1925-ben úgy döntöttek, hogy a Rumjancev Múzeum gyűjteményét az ország többi múzeumai és kulturális célú építményei között osztják szét. A nyugat-európai festmények nagy része végül a Puskin Múzeumba került. A Pashkov Házat az Orosz Állami Könyvtár régi épületének nevezték el. A közelben található orosz archívumi dokumentumokat tároló épületet lebontották és helyette új épületet építettek. Az új épületet Vladimir Shchuko és Vladimir Gelfreikh tervezte 1927-1929 között, majd 1930-ban megkezdődtek az építési munkálatok. Az építkezési munkálatok első szakasza 1941-ben ért véget, ekkora más készen állt a neoklasszicista stílusban létrehozott épület. A tervben szereplő 250 férőhelyes olvasószoba 1945-re készült el, az épületkomplexumot azonban tovább bővítették 1960-ig.

1968-ra a könyvtárnak otthont adó épületek teljesen megteltek, ezért úgy döntöttek, Moszkva külvárosában egy raktárat hoznak létre, ahol különböző folyóiratok, újságok és a kevésbé használt könyvek tárolhatóak. Az építkezési munkálatok első része 1975-ben ért véget.

 
Az új épület

A könyvtárról

A könyvtárat 1925-1992 között V. I. Lenin Szovjetúnió Állami Könyvtárnak nevezték, majd Boris Yeltsin államelnök rendeletét követően az Orosz Állami Könyvtárnak nevezték el.

A könyvtárban 275 kilométernyi könyvespolcon 44 millió tételnél is többet tárolnak, ami nagyjából 17,5 millió könyvből, 13 millió folyóiratból, 350 ezer zene- és hangfelvételből, 150 ezer térképből és sok más egyéb tárgyból áll. Az itt elérhető dokumentumok 247 nyelven íródtak, a könyvtár gyűjteményének pedig 29%-a idegen nyelvű.

A könyvtár vezetői

  • Alexander I. Visly vezérigazgató
  • Vladimir I. Gnezdilov ügyvezető igazgató
  • Viktor V. Fiodorov elnök

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Russian State Library című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.