„Oroszországi Állami Könyvtár” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{épület infobox |név= Orosz Állami Könyvtár |más név= Российская государственная библиотека |kép= RIAN archive 169374 Mosco…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2016. augusztus 9., 12:25-kori változata
Az Orosz Állami Könyvtár (Российская государственная библиотека) Oroszország legnagyobb könyvtára. Világviszonylatban a negyedik helyen áll a könyvek számának tekintetében, ugyanis itt 17,5 millió könyvet tárolnak, a teljes dokumentummenyiség szempontjából pedig az ötödik helyet foglalja el, 44,4 millió tétellel.
Orosz Állami Könyvtár | |
Российская государственная библиотека | |
Település | Arbat kerület |
Cím | Oroszország, Moszkva |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1862 |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 55° 45′ 06″, k. h. 37° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 06″, k. h. 37° 36′ 32″ | |
Orosz Állami Könyvtár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Állami Könyvtár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
Az 1862-ben megnyitott Rumjancev Közkönyvtár könyvtár Oroszország első közkönyvtára volt, a Rumjancev Múzeum része. Ide szállították át Nyikolaj Petrovics Rumjancev gróf művészeti alkotásokból álló gyűjteményét Szentpétervárról. A gróftól kapott adomány az ő által birtokolt könyvek nagy részét, kéziratokat, éremgyűjteményeket és néprajzi gyűjteményeket foglalt magába. Továbbá megközelítőleg 200 festményt és 20 ezer nyomtatványt is kiállítottak itt, ezeket az Ermitázs múzeumból hozták át Moszkvába. A múzeum és könyvtár megnyitásakor II. Sándor orosz cár a A Messiás megjelenése az emberek előtt című Alekszandr Andrejevics Ivanov festményt ajándékozta a gyűjteménynek.
A moszkvai lakosságot annyira lenyűgözte a gróf önzetlen adománya, hogy az új múzeumot Rumjancev Múzeumnak nevezték el, a múzeum bejárata fölé pedig ez volt kiírva: Romjancev gróftól a jó Felvilágosodásért. Az elkövetkező években a múzeum gyűjteménye egyre csak nőtt a tárgyi és pénzbeli adományoknak köszönhetően. Néhány éven belül több fontos nyugat-európai festői alkotás is a múzeum gyűjteményének részévé vált, ugyanakkor sok antik gyűjteményi tárgyat és szentképet is kiállítottak.
Mivel a Pashkov Ház már nem volt elég nagy ahhoz, hogy a múzeum gyűjteményébe tartozó összes tárgyat itt elraktározhassák és kiállíthassák, a 20. század elejére egy új épület készült a múzeum közelében, ahol a többnyire festmények voltak kiállítva. Az 1917-es októberi orosz forradalom után a múzeum gyűjteménye ismét számottevő növekedésen ment keresztül, így a tárolás és kiállítás ismét problematikussá vált a hely hiánya miatt. Mivel a múzeum támogatására szánt pénz nagy részét az akkor még alig néhány éve elkészült Puskin Múzeum kapta meg, 1925-ben úgy döntöttek, hogy a Rumjancev Múzeum gyűjteményét az ország többi múzeumai és kulturális célú építményei között osztják szét. A nyugat-európai festmények nagy része végül a Puskin Múzeumba került. A Pashkov Házat az Orosz Állami Könyvtár régi épületének nevezték el. A közelben található orosz archívumi dokumentumokat tároló épületet lebontották és helyette új épületet építettek. Az új épületet Vladimir Shchuko és Vladimir Gelfreikh tervezte 1927-1929 között, majd 1930-ban megkezdődtek az építési munkálatok. Az építkezési munkálatok első szakasza 1941-ben ért véget, ekkora más készen állt a neoklasszicista stílusban létrehozott épület. A tervben szereplő 250 férőhelyes olvasószoba 1945-re készült el, az épületkomplexumot azonban tovább bővítették 1960-ig.
1968-ra a könyvtárnak otthont adó épületek teljesen megteltek, ezért úgy döntöttek, Moszkva külvárosában egy raktárat hoznak létre, ahol különböző folyóiratok, újságok és a kevésbé használt könyvek tárolhatóak. Az építkezési munkálatok első része 1975-ben ért véget.
A könyvtárról
A könyvtárat 1925-1992 között V. I. Lenin Szovjetúnió Állami Könyvtárnak nevezték, majd Boris Yeltsin államelnök rendeletét követően az Orosz Állami Könyvtárnak nevezték el.
A könyvtárban 275 kilométernyi könyvespolcon 44 millió tételnél is többet tárolnak, ami nagyjából 17,5 millió könyvből, 13 millió folyóiratból, 350 ezer zene- és hangfelvételből, 150 ezer térképből és sok más egyéb tárgyból áll. Az itt elérhető dokumentumok 247 nyelven íródtak, a könyvtár gyűjteményének pedig 29%-a idegen nyelvű.
A könyvtár vezetői
- Alexander I. Visly vezérigazgató
- Vladimir I. Gnezdilov ügyvezető igazgató
- Viktor V. Fiodorov elnök
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Russian State Library című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.