Rumjancev Múzeum
A Rumjancev Múzeum (oroszul: Румянцевский музей, régiesen Румянцевский музеум) Oroszországban 1831–1924 között fennállt nagyhírű múzeum. 30 éven át Szentpéterváron, utána Moszkvában működött. Utódának hivatalosan a mai moszkvai Orosz Állami Könyvtárat (Российская государственная библиотека) tekintik.
| Rumjancev Múzeum | |
 | |
| Az egykori Moszkvai Rumjancev Múzeum épülete. Képeslap a 19. század végéről | |
| Elhelyezkedés | |
| Alapítva | 1831 |
| Elhelyezkedése | |
 Rumjancev Múzeum
Pozíció Moszkva térképén
| |
 é. sz. 55° 44′ 59″, k. h. 37° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 55° 44′ 59″, k. h. 37° 36′ 30″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rumjancev Múzeum témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Szentpéterváron szerkesztés
Nyikolaj Petrovics Rumjancev gróf, kancellár halála előtt fivérének meghagyta, hogy könyvtárát, műtárgyakból és régiségekből álló gazdag gyűjteményeit az államnak adja át, és azokat nyissák meg a nyilvánosság számára. A múzeumot erre a célra felajánlott Néva-parti palotájában hozták létre és öt évvel halála után, 1831-ben nyitották meg. Rumjancev hagyatéka többek között 28 200 kötet könyvet, 710 kéziratot, több mint 1000 térképet, valamint gazdag ásvány- és numizmatikai kollekciót, kisebb szobor- és képtárat is tartalmazott. A hagyatékban számos ritkaság és régi könyv, köztük ősnyomtatvány (1500 előtti időből származó könyv) is volt.
Az új létesítmény fenntartási költségeit a gróf fivére, Sz. P. Rumjancev biztosította, de halála (1838) után a múzeum és könyvtára hanyatlásnak indult. A század első felében a gyűjtemények állománya nagyon lassan gyarapodott. 1846-ban a múzeumot a Cári Nyilvános Könyvtár részévé nyilvánították, vezetőjévé V. F. Odojevszkij herceget nevezték ki. A fenntartásra azonban olyan kevés pénz jutott, hogy Odojevszkij később javaslatot tett az intézmény Moszkvába költöztetésére, ahol nyilvános könyvtár még nem volt.
Moszkvában szerkesztés
Az újjászervezett intézményt az akkori Moszkva egyik legszebb épületében, az ún. Paskov-házban (1784-1786) helyezték el és Moszkvai Nyilvános Múzeum és Rumjancev Múzeum néven nyitották meg 1862-ben. (Későbbi neve: Moszkvai Nyilvános Rumjancev Múzeum, majd Állami Rumjancev Múzeum). Megnyitása után a könyvtáron kívül a múzeumnak kézirattára, régi könyvek-, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, ásvány- és zoológiai osztálya gyűjteménye volt.
A gyűjtemények állománya ajándékozás, adományozás útján gyorsan gyarapodott. A legnagyobb adományozó II. Sándor cár volt, aki az Ermitázsból nagyobb metszetgyűjteményt, később pedig nyugat-európai festők mintegy 200 alkotásából álló kollekciót adott át. Az ő ajándéka volt A. A. Ivanov hatalmas méretű festménye, a Krisztus megjelenik a nép előtt (másik címe: A Messiás megjelenése, 1837–1857), a képhez készített kétszáznál több tanulmányt, vázlatot pedig a művész örököseitől vásárolták meg.
A képtár nagyobb szerzeményei között említhető a Művészeti Akadémia 18. századi orosz festők műveit tartalmazó ajándéka, vagy a kor híres műgyűjtője, F. I. Prjanyisnyikov orosz festők 172 alkotásából álló kollekciója (1867). A moszkvai nyitás éveiben került a múzeum birtokába A. Sz. Norov miniszter, tudós, utazó könyvritkaságokat, kéziratokat tartalmazó gyűjteménye. Az ismert vállalkozó, könyvkiadó és műgyűjtő, K. T. Szoldatyenko 269 festményt tartalmazó kollekcióját és 8000 kötetes könyvtárát hagyta a múzeumra (1901).
Rumjancev néprajzi gyűjteménye eredetileg főként a költségén megvalósított expedíciókból és régészeti feltárásokból szerzett anyagból állt. Ez a gyűjtemény 1867-ben V. A. Daskov néprajzi múzeumának az oroszországi népek életét, kultúráját reprezentáló anyagával egészült ki, később tovább bővült. Az örökösök ajándékaként kerültek a kézirattárba például az irodalom legnagyobb alkotói, mint Puskin vagy Tolsztoj kéziratai.
A múzeum könyvtára a 19. század utolsó 40 éve alatt 29 magánkönyvtár anyagával gyarapodott. 1900-ra a könyvtárban őrzött kötetek száma meghaladta 700 000 darabot.
1917 után szerkesztés
Az októberi forradalmat követő években az állam által kisajátított magánkönyvtárak egy részének anyagát a múzeumban helyezték el. Bár korábban több melléképület is elkészült, az intézmény folyamatos helyhiánnyal küszködött. Az 1920-as évek elején elhatározták, hogy a múzeumot központi könyvtárrá alakítják át. Gyűjteményei közül csak a könyvtárat hagyták meg, ez képezte az újonnan szervezett, Lenin nevét viselő intézmény alapját. A többi gyűjtemény anyagát szétosztották más állami múzeumok, így Moszkván és Szentpéterváron kívül Kijev, Jalta, Krasznojarszk, Irkutszk, Taskent és más városok múzeumai között. A Rumjancev-féle múzeum orosz festészeti kollekciójának legjava az Állami Tretyjakov Galéria gyűjteményeit gazdagította, egy részük az állandó kiállításon napjainkban is megtekinthető.
Források szerkesztés
- Az Oroszországi Állami Könyvtár története (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
- Tamara Piotrovszkaja: Rumjancevszkij muzej (orosz nyelven). Mecenat online folyóirat. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)
- Oszobnyak Rumjanceva (orosz nyelven). Szentpétervár Története Állami Múzeum. [2010. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
