„Anna brit királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyért.
41. sor:
=== A „dicsőséges forradalom” ===
 
Mivel Jakab megtiltotta Máriának, hogy [[1688]] tavaszán meglátogassa Annát, a testvérek levélben tartották a kapcsolatot. Anna ekkori viselkedését nagyban befolyásoló<ref name="ne">{{cite book|book =Encyclopædia Britannica|title = Mary II| publisher = Cambridge University Press| location = London| edition = 11th Ed.| year = 1911}}</ref> Churchillék tanácsára Vilmos novemberi partraszállása után semmiképpen sem támogatta apját, és Vilmosnak írt támogató levelet. Churchill a királyt a hónap 24. napján elhagyta, és amikor Jakab 26-án visszatért Londonba, azt találta, hogy előző éjszaka Anna és komornája követték férjeik példáját:<ref>Innes (1913), pp. 482–483</ref> a [[Whitehall-palota]] hátsó lépcsőin kimenekültek, egy éjszakát London püspökénél töltöttek, és december 1-jén érkeztek [[Nottingham]]be. A hercegnő először ott fedte fel kilétét, és kijelölt egy tanácsot. Ezután [[Oxford]]ba utazott, hogy találkozzon György herceggel. Eddigre már nagy sereg vigyázott rá. [[december 19.|December 19-én]] tért vissza Londonba, ahol meglátogatta sógorát, [[III. Vilmos angol király|III. Vilmost]].
 
1689-ben összeült a parlament. Megállapította, hogy Jakab lemondott a királyságról, amikor elmenekült, és emiatt a trón betöltetlen. A koronát Máriának ajánlották, de Vilmos és [[II. Mária angol királynő|Mária]] ezt közösen fogadták el.<ref>Ward, pp. 250–251</ref> A [[Jognyilatkozat]] ''(Declaration of Rights)'', majd a [[Jogok törvénye]] ''(Bill of Rights)'' szabályozta a trón utódlását: Máriát és Vilmost Anna hercegnő és leszármazottai, majd Vilmosnak egy esetleges későbbi házasságából születendő leszármazottai követhették.